-
-
Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.
A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.
570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről
Újabb eljárási szabályok változnak a járványhelyzetre tekintettel
A veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó új belügyi és közigazgatási szabályok értelmében, ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephelybiztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik. Változás az is, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül kell megtartani.
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 15. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 15. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományára vonatkozó különleges szabályok
1. §
(1)
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 139. § (2) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő és a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat együttes időtartama meghaladhatja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott maximális negyvennyolc órás heti időtartamot.
(2)
Munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően tizenkét óránál hosszabb is lehet, azonban a huszonnégy órát nem haladhatja meg.
(3)
A fokozottan veszélyes szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (3) bekezdésében meghatározott hatórás időtartamot legfeljebb három órával meghaladhatja.
(4)
A szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a Hszt. 135. § (6) bekezdésétől eltérően a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával.
(5)
A Hszt. 136. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható. Az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál.
(6)
A keletkezett túlszolgálat szabadidőben vagy díjazásban történő ellentételezésének megválasztásáról a Hszt. 350. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az állományilletékes parancsnok dönt.
(7)
Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása.
(8)
Az (1), (2), (5)-(7) bekezdésben foglaltakat a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is alkalmazni kell azzal, hogy
a)
az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében a Hszt. 289/K. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéstől való eltérésként szükséges alkalmazni,
b)
a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében a Hszt. 289/K. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől való eltérésként szükséges alkalmazni,
c)
a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést a (9) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
(9)
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottnak a Hszt. 289/N. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendkívüli munkaidő teljesítése esetén a szervezeti egység vezetőjének döntésétől függően
a)
a Hszt. 289/N. § (1) vagy (2) bekezdése szerint megállapított mértékű szabadidő vagy
b)
az annak időtartamával megegyező mértékű, a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama kétszeresének, a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű távolléti díj
- Magyarázat
Rendeletet hirdettek ki a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról. Minősített adatkezelést érintő rendelkezés, hogy ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephelybiztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig a telephelybiztonsági tanúsítvány kiadásához és érvényben tartásához nem szükséges vizsga megléte. Változás az is, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül kell megtartani; egyéb, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét kizárólag akkor rendelhet el a hatóság, ha azt az ügy jellege elengedhetetlenné teszi, vagy a tényállás másként nem tisztázható.
2. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja - a Hszt. 84. §-ában foglaltaktól eltérően - a hivatásos szolgálati jogviszonyáról nem mondhat le.
3. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
5. §
(1)
Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján kiutasításra került, a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.
(2)
Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgárnak vagy EGT-állampolgár családtagjának a Btk. 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasítását hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani. A kiutasított EGT-állampolgár vagy EGT-állampolgár családtag a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.
4. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
7. §
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnését követő 180. napig a telephelybiztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása és érvényben tartása esetén a biztonsági vezető foglalkoztatásához a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges a 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott sikeres vizsga megléte.
5. A személy- és vagyonőrökre vonatkozó eltérő szabályok
8. §
Az egészségügyi készlet megóvása érdekében eljáró vagyonőr a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Szvmt.) meghatározott jogkörét gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával jogosult az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására az Szvmt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is.
6. A közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazott közmeghallgatással kapcsolatos szabályok eltérő alkalmazásáról
9. §
(1)
A közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül, az e rendeletben foglaltak szerint kell megtartani.
(2)
Az eljáró hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat - így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat -, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha az eljáró hatóság más szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett szerv köteles azt teljesíteni.
(3)
A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tévő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet.
(4)
A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.
(5)
Az eljáró hatóság - szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával - a (4) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet. A honlapon történő közzétételt a (2) bekezdés szerint megkeresett szerv is köteles teljesíteni.
(6)
Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha jogszabály az eljárásban a közmeghallgatás megtartását az eljáró hatóságtól eltérő szerv vagy személy feladatává teszi.
(7)
Ha az eljáró hatóság a közmeghallgatás-tartási kötelezettségének nem tesz eleget, a közmeghallgatást a mulasztásról szóló bejelentést követő 30 napon belül az eljáró hatóság székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) tartja meg. Ha az eljáró hatóság a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat nem teljesítette, a közmeghallgatás előkészítése - a 30 napos határidőn belül - a kormányhivatal feladata.
10. §
Az eljáró hatóság a 9. §-ban foglalt cselekményen túl egyéb, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét - ha a veszélyhelyzetre vonatkozó más jogszabály eltérően nem rendelkezik - kizárólag akkor rendel el, ha azt az ügy jellege elengedhetetlenné teszi, vagy a tényállás másként nem tisztázható.
7. A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás finanszírozásával összefüggő eltérő rendelkezés
11. §
A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás keretében a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően is biztosítható többletforrás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus- világjárvány következményeinek elhárítása érdekében. Ebben az esetben a meglévő finanszírozási szerződésekben meghatározott források megemelhetőek, a támogatás felhasználásának feladat- és költségterve a támogató, illetve a lebonyolító hozzájárulásával módosítható.
10. Záró rendelkezések
14. §
(1)
Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)
A 15. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3)
A 8. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
15. §
(1)
A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2)
Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
16. §
(1)
A 6. alcím rendelkezéseit a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
