Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    57/2021. (II. 10.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet idején biztosított arcképes azonosítást lehetővé tevő videotechnológián alapuló telemedicináról

    Videotechnológiával egészül ki a telemedicinális orvosi rendelés

    A veszélyhelyzetre való tekintettel a telemedicina útján nyújtott egészségügyi szolgáltatások arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján is nyújthatók a jövőben.
    A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    nyomtatást
    1. §
    E rendelet alkalmazásában
    1.
    beteg: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § a) pontja szerinti beteg;
    2.
    egészségügyi szolgáltató: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató.
    • Magyarázat

    Az 57/2021. (II. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején biztosított arcképes azonosítást lehetővé tevő videotechnológián alapuló telemedicináról rendelkezik. Az egészségügyi szolgáltató a telemedicina útján nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat arcképes azonosítást biztosító, videojel és hang továbbítására alkalmas infokommunikációs eszköz útján is nyújthatja. A telemedicina útján nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat az egészségügyért felelős miniszter határozza meg. Az egészségügyért felelős miniszter előírhatja, hogy egyes telemedicina szolgáltatások esetében kötelező az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia használata. A videotechnológia útján történő telemedicina szolgáltatás akkor alkalmazható, ha a betegadatok védelme, a beteg egyes tüneteinek vizsgálata vagy az ellátás jellege miatt egyéb telemedicina szolgáltatás útján az ellátás nem lenne kivitelezhető.


    Az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia a következők szerint működik:

    A beteg bemutatja a személyazonossági igazolványát, az informatikai rendszer pedig ellenőrzi a beteg természetes személyazonosító adatait, az okmány számát és érvényességét, valamint automatizált összehasonlítás útján összeveti az ügyfélről videojel útján készült arcképet és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő arcképmást. Ha a nyilvántartásban szereplő adatok egyeznek, az okmány érvényes, és a rendszer megállapítja az arcképek az egyezőségét, az azonosítás sikeres. Az azonosítást követően az informatikai rendszer automatikus információátadás útján átadja az egészségügyi szolgáltató részére a beteg természetes személyazonosító adatait, lakcímét és társadalombiztosítási azonosító jelét, és az egészségügyi szolgáltatás nyújtható. Ha azonban az azonosítás sikertelen, arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján a telemedicina szolgáltatás nyújtására nincs lehetőség, és az egészségügyi szolgáltató az ellátást személyes jelenlét útján vagy egyéb telemedicina szolgáltatás útján biztosítja.


    Az arcképes azonosítást biztosító videotechnológiához szükséges informatikai rendszert az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője teszi elérhetővé a csatlakozott egészségügyi szolgáltatók részére.
     

    2. §
    (1)
    Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott telemedicina útján nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (a továbbiakban: telemedicina szolgáltatás) - ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése az arcképes azonosítást indokolttá teszik - arcképes azonosítást biztosító, videojel és hang továbbítására alkalmas infokommunikációs eszköz (a továbbiakban: arcképes azonosítást biztosító videotechnológia) útján is nyújthatja.
    (2)
    Az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírhatja, hogy egyes telemedicina szolgáltatások esetében kötelező az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia használata.
    (3)
    Az egészségügyi szolgáltató abban az esetben ajánlja fel a beteg számára az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján történő telemedicina szolgáltatást, ha a betegadatok védelme, a beteg egyes tüneteinek vizsgálata vagy az ellátás jellege miatt egyéb telemedicina szolgáltatás útján az ellátás nem lenne kivitelezhető.
    (4)
    Az egészségügyi szolgáltató egyes, egészségügyi dolgozó jelenlétét igénylő ellátásokat úgy is biztosíthat telemedicina szolgáltatás útján, hogy
    a)
    az orvosi, fogorvosi, szakorvosi, szakfogorvosi végzettséget igénylő egészségügyi ellátás esetében az orvos, fogorvos, szakorvos a beteggel arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján tartja a kapcsolatot, és
    b)
    az ellátásban egészségügyi dolgozó személyesen közreműködik.
    (5)
    A (4) bekezdés szerinti telemedicina szolgáltatás esetében a (4) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi dolgozót az egészségügyi szolgáltató képviselőjének kell tekinteni.
    3. §
    (1)
    Arcképes azonosítást biztosító videotechnológia használata esetén a videojel segítségével az informatikai rendszer a beteg személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványából (a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeres.
    (2)
    Az Arcképtörvény 3. § (3) bekezdésétől eltérően az arckép profil nyilvántartás arcképes azonosítást biztosító videotechnológia céljából is használható.
    (3)
    Az (1) bekezdés szerinti azonosítást követően a 4. § (2) bekezdése szerinti szerv automatikus információátadás útján - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás bevonásával - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a beteg természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az összerendelési nyilvántartás útján a társadalombiztosítási azonosító jelet átveszi, és azokat az egészségügyi szolgáltató részére átadja.
    (4)
    Ha az (1) bekezdés szerinti azonosítás sikertelen, arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján végzett telemedicina szolgáltatásnak nincs helye.
    (5)
    A (4) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató az ellátást személyes jelenlét útján vagy egyéb telemedicina szolgáltatás útján biztosítja azzal, hogy egyéb telemedicina szolgáltatás a 2. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetében csak a 2. § (4) bekezdése szerinti módon, mellett végezhető azzal, hogy az e rendelet szerinti arcképes azonosítás elhagyható.
    4. §
    (1)
    Az arcképes azonosítást biztosító videotechnológiához szükséges informatikai rendszert - az azonosítási rendszer tekintetében az e-közigazgatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bevonásával - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetője teszi elérhetővé térítésmentesen az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók részére.
    (2)
    A miniszter a beteg természetes személyazonosító adatait, lakcímét, arcképmását, az okmány adatait, valamint a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kódot az azonosítás és az adatátadás idejéig kezeli, azokat az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti, valamint jogosult az okmányról készült másolatot készíteni és azt az azonosítás és az adatátadás idejéig kezelni.
    (3)
    Az EESZT működtetője az (1) bekezdésben foglalt feladatai érdekében térítésmentesen jogosult a feladatellátáshoz szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatára.
    5. §
    Ez a rendelet 2021. február 15-én lép hatályba.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.