Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről

    Komplex, szociális és gyermekvédelmi intézményeket érintő intézkedéscsomag a veszélyhelyzetre tekintettel

    Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat és intézményeket érintő intézkedéscsomag lépett életbe a koronavírus-járványra való tekintettel. Módosult a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás érvényesíthetősége, ezután 24 órás műszak is elrendelhető azzal, hogy 48 óra összefüggő pihenőidőt és bérpótlékot kell biztosítani. A jelzett intézményeknek az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést is meg kell szervezniük.
    A Kormány
    az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
    a 21. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
    az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    1. A veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatos intézkedések
    nyomtatást
    1. §
    (1)
    Ha
    a)
    a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti pénzbeli szociális ellátás Szt. 25. § (4) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálatának időpontja, vagy az ellátás Szt. 25. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata iránti eljárás megindítása vagy
    b)
    a gyermekek otthongondozási díja Szt. 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatának időpontja
    (2)
    Az (1) bekezdés a) pontja alapján elhalasztott, az Szt. 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ellátásra való jogosultság fennállására irányuló felülvizsgálat során az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését az előző felülvizsgálatot lezáró döntés meghozatalának napjáig, a jogosultság megállapítását követő első felülvizsgálat esetén a jogosultságot megállapító döntés meghozatalának napjáig visszamenőleg kell vizsgálni.
    (3)
    Ha az Szt. 25. § (5a) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítása a veszélyhelyzet ideje alatt válik esedékessé, és az eljárásban az ügyfél a hatóság megkeresésének, hiánypótlási felhívásában foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggesztheti. A hiánypótlás az ügyfél rendelkezésére álló infokommunikációs eszköz használatával, elektronikus úton is teljesíthető.
    • Magyarázat

    Az 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről rendelkezik.

    A rendelet alapján a pénzbeli szociális ellátások és a gyermekek otthongondozási díja esetén a veszélyhelyzet idejére eső esedékes felülvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig kell elvégezni. A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság pedig a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik.

    A gyámhatósági eljárás során a jognyilatkozatokat az ügyfelek – személyes nyilatkozattétel helyett –írásban tehetik meg, a gyámhatóság a tárgyalás megtartását mellőzi. A veszélyhelyzet ideje alatt személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatokat. A gyámhatóság a veszélyhelyzet ideje alatt indokolt esetben eltekinthet a tényállás tisztázásához szükséges környezettanulmány beszerzésétől vagy elvégzésétől.

    A rendelet hatálybalépésekor (2020. december 5.) fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik. A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél és hálózatoknál a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést csak különösen indokolt esetben, ellátotti érdekből, valamint járványügyi vagy azzal összefüggő okból tarthat, a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzést nem tarthat.

    A veszélyhelyzet ideje alatt nappali ellátást nyújtó intézmények épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani. A nappali ellátást nyújtó intézmények 2020. augusztus 1-jétől a rendelet hatálybalépéséig – vagyis 2020. december 5-ig – a 2020. augusztus 1-jén engedélyezett és befogadott férőhelyszám alapján jogosultak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra, ha az a fenntartóra nézve kedvezőbb.

    Étkeztetés esetében a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható. Alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni. Mindezek a szabályok a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érintik. A szakosított ellátást nyújtó szociális szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni.

    A települési önkormányzatoknak, illetve a köznevelési és szakképző intézmények nem állami fenntartóinak a szülő, más törvényes képviselő kérelmére – elvitel vagy kiszállítás formájában – a gyermekétkeztetést, kiemelten az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítaniuk a bölcsődéket, a köznevelési és szakképző intézményeket érintően elrendelt zárvatartás, digitális oktatás esetén.

    Ha a gyermek a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, és annak zárva tartása alatt a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat biztosítja, a nem ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést biztosíthatja.
     

    2. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.
    3. §
    Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az Szt. 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság időtartama a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik.
    4. §
    Az Szt. 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik
    a)
    a veszélyhelyzet kihirdetése napján vagy
    b)
    a támogatási rendszerbe 2021. január 1-jétől bevont fenntartók esetén a január 15-ig megkötött egyéni munka-, illetve fejlesztési szerződés alapján
    5. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően csak a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján szűnik meg.
    6. §
    A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmtr.) rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
    a)
    megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján vagy az akkreditált munkáltatók Mmtr. szerinti támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az Mmtr. 1. § 6. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült,
    b)
    az Mmtr. 8. § (1) bekezdés f) pontját, 11/A. § (4) bekezdését, 14. § (3) bekezdését, 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, b), c) és e) pontját, és 37. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni,
    c)
    az Mmtr. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján, vagy az akkreditált munkáltatók Mmtr. szerinti támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az akkreditált munkáltatónál munkaviszonyban álltak és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban is fennállt,
    d)
    az állásidő alkalmazása esetén az Mmtr. 38. § (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.
    7. §
    (1)
    A veszélyhelyzet ideje alatt a gyámhatósági eljárásban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 128. § (3) bekezdése szerinti személyes jognyilatkozatok felvétele helyett az ügyfelek írásban nyilatkoznak, a gyámhatóság a tárgyalás megtartását mellőzi.
    (2)
    A gyámhatósági eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt Magyarországon tartózkodó ügyfelek esetében is személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatot.
    (3)
    A gyámhatóság a veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekek és a gondnokság alatt álló személyek érdekében a hatáskörébe tartozó azonnali és soronkívüliséget igénylő, így különösen az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a gyám- és gondnokrendelés tárgyában a döntések meghozatalát folyamatosan biztosítja. Az örökbefogadható gyermekek érdekében folyamatosan biztosítani kell az örökbefogadás iránti kérelem felvételét, valamint a kötelező gondozásba történő kihelyezésről és az örökbefogadásról való döntés meghozatalát.
    (4)
    A gyámhatóság a veszélyhelyzet ideje alatt indokolt esetben eltekinthet a tényállás tisztázásához szükséges környezettanulmány beszerzésétől vagy elvégzésétől.
    8. §
    (1)
    Ha a gyámhatóság vagy az arra jogosult egyéb szerv a gyermeket ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben helyezte el, továbbá ha a gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről döntött, a gondozási hely - a járványügyi hatóság eltérő döntése hiányában - köteles a gyermeket az intézménybe befogadni. Ha a járványügyi hatóság döntése szükségessé teszi, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul új gondozási helyet javasol a gyermek számára a befogadása érdekében. Az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel megszüntetése vagy megszűnése esetén a gyermek gondozási helyről történő elbocsájtásáról kell gondoskodni.
    (2)
    Ha a gyermek érdekét a gondozási helye súlyosan veszélyezteti vagy egyéb okból a gyermek súlyos veszélyeztetettségének megszüntetése céljából a gyermekvédelmi gyám a gyermek azonnali gondozási helyének megváltoztatása érdekében intézkedik, az új gondozási hely - a járványügyi hatóság eltérő döntése hiányában - köteles a gyermeket befogadni.
    (3)
    Az engedély nélkül eltávozott gyermeket a kijelölt gondozási helynek vagy annak a gyermekotthonnak, ahova őt a rendőrség szállította - ideértve az általános védelmi intézkedés keretében történő ideiglenes hatályú elhelyezést és szállítást is -, be kell fogadnia. Ha a járványügyi hatóság gondozási helyre vonatkozó döntése szükségessé teszi, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul új gondozási helyet javasol a gyermek számára a befogadása érdekében.
    (4)
    Az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedések során a gyermek számára szükséges járványügyi elkülönítést, a gyermek számára biztosítandó kapcsolattartást és a gyermek gondozási helyről történő elbocsájtását a járványügyi hatóság döntésének figyelembevételével kell megvalósítani.
    9. §
    Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.
    10. §
    (1)
    Ha a gyermek nevelésbe vétele a veszélyhelyzet ideje alatt a nagykorúvá válásával szűnik meg, kérelmére - a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül - utógondozói ellátást kell biztosítani számára legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig. Az utógondozói ellátás iránti kérelem a gyámhatósághoz ezen időtartam alatt is benyújtható.
    (2)
    Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.
    11. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél és hálózatoknál
    a)
    a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést csak különösen indokolt esetben, ellátotti érdekből, valamint járványügyi vagy azzal összefüggő okból tarthat,
    b)
    a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzést nem tarthat.
    12. §
    A veszélyhelyzet megszűnéséig az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata nem végezhető el, a felülvizsgálathoz irat megküldése nem kérhető, erre hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.
    13. §
    Ha a fogyatékossági támogatás, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az Szt. és a Gyvt. hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátás megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig felfüggesztheti.
    14. §
    (1)
    A veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálat a veszélyhelyzet megszűnéséig az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra - így különösen a kórházi zárójelentésre - alapozva is elvégezhető.
    (2)
    Ha a vizsgálat elvégzéséhez szükséges iratok nem állnak az eljáró hatóság rendelkezésére, azok hatóságnak történő megküldésére az ügyfelet hiánypótlás keretében fel kell hívni. A hiánypótlás az ügyfél rendelkezésére álló infokommunikációs eszköz használatával, elektronikus úton is teljesíthető.
    (3)
    Ha az ügyfél a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, vagy a hiánypótlás keretében megküldött iratanyagból az ápolt személy önkiszolgálási képességének, illetve ápolási gondozási szükségletének mértéke nem állapítható meg, az eljáró hatóság az eljárást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggesztheti.
    (4)
    Az (1) bekezdés alapján az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével megállapított ellátás esetén az ellátásra való jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig felül kell vizsgálni.
    2. A szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendje
    15. §
    (1)
    A veszélyhelyzet ideje alatt az Szt. szerinti nappali ellátást nyújtó intézmények - ide nem értve a nappali melegedőt - épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti, azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani.
    (2)
    A nappali ellátást nyújtó intézmények - ide nem értve a nappali melegedőt - 2020. augusztus 1-jétől e rendelet hatálybalépéséig a 2020. augusztus 1-jén engedélyezett és befogadott férőhely szám alapján jogosultak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra, ha az a fenntartóra nézve kedvezőbb.
    (3)
    Étkeztetés esetében - a népkonyha kivételével - a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható.
    (4)
    Alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni.
    (5)
    Az (1), a (3) és a (4) bekezdés szerinti működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti.
    15/A. §
    (1)
    A veszélyhelyzet ideje alatt
    a)
    a szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,
    b)
    szociális alapszolgáltatások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni,
    c)
    szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása - az étkeztetés kivételével - a fenntartó döntése alapján szüneteltethető, és
    d)
    házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a veszélyhelyzet időtartamát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor.
    (2)
    Az (1) bekezdés szerinti működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti.
    16. §
    A szakosított ellátást nyújtó szociális szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni.
    17. §
    Támogató szolgáltatás esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt a személyes gondoskodást végző személyek szállítását nem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba. A 2020. évben a támogató szolgáltatás fenntartója a 2019. évben teljesített feladatmutatójának legalább 90%-a alapján számított 2020. évi támogatási összegre jogosult abban az esetben is, ha a kötelezően teljesítendő feladatmutatót nem teljesítette azzal, hogy a 2020. évi állami támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a kötelezően teljesítendő feladatmutató után járó állami támogatás összege.
    3. A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések
    18. §
    (1)
    A veszélyhelyzet időtartama alatt a szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető.
    (2)
    A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
    (3)
    A veszélyhelyzet időtartama alatt a 24 órás műszak elrendelésével érintett foglalkoztatott esetén az Szt. 94/L. § (6) bekezdése, illetve a Gyvt. 15. § (10) bekezdése szerinti bérpótlékot, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 141. §-a alapján meghatározott bérpótlékot biztosítani kell.
    4. A bölcsődében ellátott, valamint a köznevelési és szakképző intézményekben jogviszonnyal rendelkező gyermekek részére intézményi gyermekétkeztetés biztosítása a zárvatartás és a digitális oktatás időszakában
    19. §
    (1)
    A települési önkormányzatoknak, illetve a köznevelési és szakképző intézmények nem állami fenntartóinak a szülő, más törvényes képviselő kérelmére - elvitel vagy kiszállítás formájában - a Gyvt. 21/A. és 21/B. §-a szerinti, kiemelten az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítaniuk a bölcsődéket, a köznevelési és szakképző intézményeket érintően elrendelt zárvatartás, digitális oktatás esetén.
    (2)
    Ha a gyermek a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, és annak zárva tartása alatt a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat biztosítja, a nem ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést biztosíthatja.
    5. Záró rendelkezések
    20. §
    (1)
    Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2)
    A 21. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    21. §
    (1)
    A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
    (2)
    Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
    22. §
    (1)
    Az 1. §-ban és a 13. §-ban foglaltakat az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
    (2)
    A 3. §-ban foglaltakat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelmek tekintetében az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.