Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet - az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről

    Elhalasztották az orvosok jogviszonyváltását

    A november végén megjelent legújabb kormányrendelet több sürgető határidőt is módosított az orvosok és ápolók jogviszony változásával összefüggésben. Az új időpont 2021. március 1., az érintettek tájékoztatását pedig november vége helyett az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint kell majd elvégezni.
    A Kormány
    az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
    a 8. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
    az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    nyomtatást
    1. §
    (1)
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 19. §-át a (2)-(14) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2)
    Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett) jogviszonya 2021. március 1-jén alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.
    (2a)
    A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá a szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott személy (2) bekezdés szerinti jogviszonya azzal, hogy az érintett foglalkoztatott vonatkozásában nem alkalmazható az Eszjtv. 1. § (4) bekezdése.
    (3)
    Az érintett jogviszonyára a (2) bekezdésben megállapított időpontig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
    (4)
    A jogviszony átalakulásáról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint írásban tájékoztatni kell.
    (5)
    Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a (2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző napig kell megkötni, azzal, hogy azt a (2) bekezdésben meghatározott naptól kell alkalmazni.
    (6)
    Ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés az (5) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya a (2) bekezdésben meghatározott napon megszűnik. Ebben az esetben a végkielégítésre a közalkalmazott esetében az Eszjtv. 19. § (4) bekezdését, a munkavállaló esetében a munkaszerződésben foglaltakat, ennek hiányában az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
    (7)
    Az az érintett, akinek az illetményét az (5) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződésben az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetménytábla alapján kell megállapítani, 2021. január 1-jétől a (2) bekezdésben meghatározott időpontig az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt, a 2021. január 1. - 2021. december 31. közötti időszakra vonatkozó illetménytábla szerinti illetményre jogosult a fennálló közalkalmazotti vagy munkaviszony alapján végzett munkájáért, feltéve, hogy az meghaladja az illetménynek, illetve a munkabérnek azt az összegét, amire az érintett ezen bekezdés alkalmazása nélkül jogosult lenne a 2021. január 1. és a (2) bekezdés szerinti időpont közötti időszakban.
    (8)
    A (7) bekezdés szerinti érintett 2021. január 1-jétől a (2) bekezdésben megállapított időpontig a (7) bekezdés szerinti illetményen felül jogosult arra az illetménypótlékra - ideértve a vezetői pótlékot is -, amire a jogviszonyára irányadó szabályok szerint jogosult azzal, hogy
    a)
    az illetményhez vagy a munkabérhez igazodó illetménypótlékot az érintett 2020. december 31-i illetménye vagy munkabére alapján,
    b)
    a pótlékalaphoz igazodó illetménypótlékot a 2020. december 31-én hatályos pótlékalap szerint
    (9)
    Az Eszjtv. 19. § (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2020. december 31-i időpont helyett a (2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző napot kell figyelembe venni.
    (10)
    Az Eszjtv. 19. § (7) bekezdése szerinti kérelmeket az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követő 60 napon belül kell előterjeszteni.
    (11)
    A munkaviszonynak a (2) bekezdés szerinti átalakulására az Eszjtv. 19. §-át - a (2)-(10) bekezdésben foglaltakon túl - azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
    a)
    közalkalmazotti jogviszony alatt munkaviszonyt,
    b)
    közalkalmazott alatt munkavállalót,
    c)
    a Kjt. alatt az Mt.-t
    (12)
    A (2) bekezdésben meghatározott időpontig - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - az Eszjtv. 1-17. §-a, valamint 1. és 2. melléklete nem alkalmazható.
    (13)
    Az Eszjtv. 19. § (8)-(15) bekezdése nem alkalmazható.
    (14)
    A (2) bekezdésben meghatározott időponttól nem alkalmazható az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 13/B. §-a és 14-14/C. §-a azon egészségügyi dolgozó vonatkozásában, akinek az illetménye az Eszjtv. 1. melléklete alapján kerül megállapításra.
    • Magyarázat

    A szolgálati jogviszonnyal összefüggő határidők változása 

    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) alapján az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult volna át 2021. január 1-től. A Kormány azonban – a veszélyhelyzetre figyelemmel fennálló jogkörében eljárva – az 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelettel 2021. március 1-re tolta ki a jogviszonyváltozás határidejét, így az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1-jén alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá
     

    Az Eszjtv. alapján 2020. november 30-ig kellett volna tájékoztatni az érintetteket a jogviszonyuk átalakulásával és egészségügyi szolgálati munkaszerződésük tervezett tartalmával kapcsolatban. A rendelet azonban úgy rendelkezik, hogy a tájékoztatást az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint kell elvégezni. 
     

    A munkaszerződés megkötésének határideje eredetileg 2020. december 31. volt, a rendelet ezt a határidőt a 2021. február 28-ra módosította azzal, hogy a munkaszerződés rendelkezéseit 2021. március 1-től kell alkalmazni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik, ha a felek az egészségügyi szolgálati munkaszerződést 2021. február 28-ig nem kötik meg.

    Függetlenül attól, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony csupán 2021. március 1-től jön létre, az érintettek már 2021. január 1-től jogosultak az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott illetménytábla szerinti illetményre (amennyiben az meghaladja az illetménynek, illetve a munkabérnek azt az összegét, amire az érintett egyébként jogosult lenne a fenti időszakban). Ezen felül az érintettnek jár az az illetménypótlék is, amire a jogviszonyára irányadó szabályok szerint jogosult. Az illetménypótlékot az érintett 2020. december 31-i illetménye vagy munkabére illetőleg a 2020. december 31-i pótlékalap figyelembe vételével kell megállapítani.

    A korábbi rendelkezések módosításai, finomításai

    Az Eszjtv. úgy rendelkezett, hogy hatálybalépése nem szakítja meg a 2020. december 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését, és lehetővé tette azt is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a 2020. december 31-én meglévő szabadságát 2023. december 31-ig kivegye. A rendelet a fenti időpontot 2021. február 28-ra módosította. Ehhez hasonlóan az Eszjtv. alapján engedélykötelessé váló tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése iránti kérelmet – 2021. március 1. helyett – az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követő 60 napon belül kell előterjesztenie az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek.
    A rendelet alapján nem alkalmazható az Eszjtv-nek az az előírása, amely alapján az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthetett volna az Eszjtv. alkalmazásának későbbi időpontban történő bevezetéséről az általa vezetett egészségügyi szolgáltatónál. A rendelet megtiltja továbbá, hogy az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát a veszélyhelyzet ideje alatt, vagyis 2021. február 8-ig megszüntesse. 

    3. §
    (1)
    Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést 2021. január 1-jét követően megkezdő rezidens foglalkoztatója a szakképzésre akkreditált egészségügyi szolgáltató.
    (2)
    A szakorvosképzésért felelős államigazgatási szerv 2020. december 31-ig intézkedik az általa foglalkoztatott rezidensek foglalkoztatás céljából történő átadásáról a rezidens elsődleges képzőhelyeként kijelölt egészségügyi szolgáltató részére.
    (3)
    A rezidenst
    a)
    az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató az 1. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig az Eütev. 7. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt jogviszony,
    b)
    az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató az Eütev. 7. § (2) bekezdés c)-i) pontjában foglalt valamely jogviszony
    (4)
    Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató a rezidenst a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól egészségügyi szolgálati jogviszonyban köteles foglalkoztatni.
    4. §
    (1)
    A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az Eszjtv. hatálya alá tartozó állami fenntartású egészségügyi szolgáltató vezetőjének (e § alkalmazásában a továbbiakban: érintett) vezetői megbízása a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható.
    (2)
    A vezetői megbízás (1) bekezdés szerinti visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni.
    (3)
    Ha a (2) bekezdés nem alkalmazható, a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani az érintettnek.
    (4)
    Ha az érintett nem járul hozzá a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti továbbfoglalkoztatásához, az érintettnek az egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonya megszűnik.
    (5)
    A jogviszonynak a (4) bekezdés szerinti megszűnése esetén az érintettet a jogviszonyára irányadó szabályok szerinti, illetve a munkaszerződése szerinti végkielégítés illeti meg.
    4/A. §
    Az Eszjtv. 4. § (10) bekezdésétől eltérően a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője 2023. március 1. napjáig végezhet gyógyító-megelőző tevékenységet.
    5. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt az állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató intézmény vezetőjét a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázat kiírása nélkül nevezi ki vagy bízza meg.
    5/A. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt az állami vagy önkormányzati fenntartású, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetőjének vezetői megbízásához és annak visszavonásához az országos kórház-főigazgató egyetértése szükséges.
    6. §
    Az Eszjtv. 19. § (17) bekezdése szerinti kollektív szerződések 2021. január 1-jén hatályukat vesztik.
    7. §
    (1)
    Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2)
    A 8. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    8. §
    (1)
    A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.