Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    529/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet - egyes kormányrendeleteknek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásához kapcsolódó módosításáról

    Az orvosi bérek pontosítása és rendezése

    Az orvosi jogviszonyra vonatkozó rendeletcsomag második eleme, az 529/2020. (XI. 28.) kormányrendelet közérdeklődésre leginkább számot tartó része az egészségügyben dolgozók illetménynövelésének módosítása, a kapcsolódó támogatások igénybevételének szabályai, továbbá a rezidensekre vonatkozó ösztöndíj program finomítása.
    A Kormány
    a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) és j) pontjában,
    a 2. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában,
    a 3. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés p) pontjában, a 4. alcím tekintetében az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pont aa) alpontjában,
    az 5. alcím tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontjában,
    a 6. alcím és az 1-6. melléklet tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) és b) pontjában,
    a 7. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
    az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
    1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása
    nyomtatást
    1. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
    a)
    6. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban álló” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban álló, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló” szöveg,
    b)
    6. § (4) bekezdésében a „közszolgálati és közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közszolgálati, közalkalmazotti és egészségügyi szolgálati” szöveg,
    c)
    12. § (8) és (9) bekezdésében a „kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati” szöveg
    • Magyarázat

    A besorolás

    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe szükséges besorolni az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet figyelembevételével – melynek rendelkezéseit egyébként az Eszjtv-vel összefüggésben módosította az 529/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet. Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek körébe tartozik az informatikai és az ügyviteli (humánerőforrás-gazdálkodás, irattározás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, munkaügy, pénzügy-számvitel) tevékenység. 

    Illetmény, juttatások és egyéb támogatások

    A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál a vezetői juttatások mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa állapítja meg. Az Eszjtv. 1. melléklete szerinti várakozási idő elteltét követően – a Kjt. szabályaihoz hasonlóan – a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
    Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a munkáltató egyoldalúan módosítja a magasabb fizetési fokozatba történő besorolás és a minősítés alapján történő legfeljebb 20%-os mértékű illetményeltérítés esetén. A módosított egészségügyi szolgálati munkaszerződés egy példányát a módosítást követő 5 munkanapon belül kell átadni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére.
    A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa – az országos kórház-főigazgató javaslatának figyelembevételével – állapítja meg az illetményen felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét különösen
    a)    kötelezően elrendelt ügyelet,
    b)    készenlét,
    c)    rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,
    d)    helyettesítés, valamint
    e)    kirendelés
    esetén.

    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók. Ezek feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg. Ezeket a támogatásokat az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben is rögzíteni kell. A rendelet 2. melléklete tartalmazza az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg.

    A végkielégítés mértékét is a rendelet határozza meg. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő legalább
    a)    három év: egyhavi,
    b)    öt év: kéthavi,
    c)    nyolc év: háromhavi,
    d)    tíz év: négyhavi,
    e)    tizenhárom év: öthavi,
    a)    tizenhat év: hathavi,
    f)    húsz év: nyolchavi
    távolléti díjának megfelelő összeg jár végkielégítésként az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek. Ez az összeg négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kétszeres összegű végkielégítés jár, ha a jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy általi azonnali hatályú felmondása folytán szűnt meg.

    Minősítés

    Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkateljesítményét a munkáltató írásban értékeli. A minősítéssel kapcsolatos részletszabályokat a rendelet határozza meg. A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa kijelölt személy végzi. A minősítést a tárgyév végéig kell elvégezni, de a rendelet alapján az értékelő vezető figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy évközbeni teljesítményét, és indokolt esetben írásban felszólítja teljesítményének javítására. Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá egyéb nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a rendelet 3. melléklete szerinti legalább 5, legfeljebb 10 minősítési követelmény alapján kell elvégezni, a vezető besorolású értékelt részére pedig ezen felül legalább 1, legfeljebb 4 további minősítési követelményt határozhat meg az értékelő vezető. A fent nem említett egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a 4. melléklet szerint kell elvégezni.
     

    2. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosítása
    2. §
    A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati” szöveg lép.
    3. Egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása
    3. §
    Egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § f) pontjában és 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazottak” szövegrész helyébe a „közalkalmazottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók” szöveg lép.
    4. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
    4. §
    Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
    a)
    13/A. § (2) és (3) bekezdésében az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati” szöveg,
    b)
    13/A. § (2) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati” szöveg
    5. A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása
    5. §
    A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
    a)
    1. § (2) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
    b)
    2. § (3) bekezdésében az „A közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti,” szöveg
    6. Egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítása
    6. §
    Egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet] 1. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    „(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) hatálya alá nem tartozó foglalkoztatott esetében a munkáltató megállapítja, hogy az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó munkaköre, a munkakör tartalma, foglalkoztatási osztályba sorolása alapján melyik egészségügyi szolgálati munkakörnek feleltethető meg. Az 1. melléklet 5. pontjában foglalt munkakört betöltő foglalkoztatott az egészségügyi szakképesítéséhez igazodóan abban az esetben jogosult bérnövelésre, ha munkaköri feladataként egészségügyi tevékenységet legalább a munkaidejének felében végez.
    (3) Az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó, (1) és (2) bekezdés szerinti munkakörben alkalmazott foglalkoztatottak tekintetében az Eütev. 11/A. § (4) és (5) bekezdésének a végrehajtása során a foglalkoztatott munkabérét olyan módon kell megállapítani, mintha a foglalkoztatottra az Eszjtv. rendelkezései lennének irányadóak. Az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó foglalkoztatottak esetében a jogviszonyban töltött idő számításánál az Eszjtv.-nek az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő megállapítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a béremelésre tekintettel elvégzendő besorolás szempontjából jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az 1992. június 30-át követően, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó munkakörben töltött időt is.”
    9. §
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet a következő 2/D. §-sal egészül ki:
    „2/D. § (1) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozót a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint pótlék illeti meg. Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozót megillető pótlék számításának alapja bruttó húszezer forint.
    (2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Országos Vérellátó Szolgálatot - a pótlék mértéke legalább
    a) a pótlékalap 150%-a
    aa) aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó szakasszisztens, ápoló intenzív terápiás pótléka,
    ab) traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló traumatológiai pótléka,
    ac) műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens asszisztensi pótléka,
    b) a pótlékalap 120%-a:
    ba) röntgenben dolgozó asszisztens diagnosztikai pótléka,
    bb) röntgengépjavító műszerész diagnosztikai pótléka,
    bc) diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző asszisztens diagnosztikai pótléka,
    bd) boncolást végző boncmester, boncsegéd infektológiai pótléka,
    be) vér és vérkészítmény előállítását végző asszisztens infektológiai pótléka,
    bf) fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó infektológiai pótléka,
    bg) pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban dolgozó ápoló pszichiátriai pótléka,
    bh) műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző ápolási pótléka,
    bi) az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya sürgősségi pótléka,
    bj) szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő asszisztensi pótléka,
    bk) műtőssegéd asszisztensi pótléka,
    bl) mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző infektológiai pótléka,
    c) a pótlékalap 36%-a valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka esetében.
    (3) A (2) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.
    (4) Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetekben, az önkormányzatok által fenntartott gyógyító- megelőző ellátást és fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekben szervezeti egységek, részlegek vezető beosztású egészségügyi szakdolgozóját a pótlékalap 100%-a illeti meg.
    (5) Az az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó, akinek 2020. december 31-ig főtanácsosi, főmunkatársi, tanácsosi, valamint munkatársi címet adományoztak, jogosult címpótlékra. A pótlék mértéke
    a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
    b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
    c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
    d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
    (6) Idegennyelvtudási pótlékra jogosult az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozó, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
    (7) A munkáltatónál az idegennyelvtudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a munkáltató állapítja meg.
    (8) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a szakdolgozó állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
    (9) A pótlék mértéke
    a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
    b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
    (10) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozónak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó rendelkezik, az illetménye
    a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
    b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
    Az illetménynövekedés feltétele, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.”
    13. §
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet
    a)
    3/A. § (1) bekezdésében a „2022. január” szövegrészek helyébe a „2023. január” szöveg,
    b)
    4. § (4) bekezdésében a „2018-2022. évi” szövegrész helyébe a „2018-2023. évi” szöveg
    14. §
    (1)
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
    (2)
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 9. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
    (3)
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet a 3. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.
    15. §
    (1)
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 9. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
    (2)
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 10. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
    16. §
    A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 9. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
    7. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása
    20. §
    Hatályát veszti a Kr.1.
    a)
    2. § 5. pontjában az „az ÁEEK, valamint a költségtérítéses képzésben részt vevő jelöltet a képzés teljes időtartama alatt foglalkoztató,” szövegrész,
    b)
    5. § (8)-(10) bekezdése,
    c)
    6. § (5)-(7) bekezdése,
    d)
    8. § (3) bekezdése,
    e)
    9. § (1) bekezdés i) pontja,
    f)
    16/A. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában a „2. § (6) bekezdés” szövegrész,
    g)
    18. § (6) bekezdése és (7) bekezdés a) pontja,
    h)
    19. § (3) bekezdése,
    i)
    24. § (4) bekezdése,
    j)
    33. § (5) és (8) bekezdése.
    8. Záró rendelkezések
    21. §
    (1)
    Ez a rendelet - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.
    (2)
    Az 1-6. §, a 9. §, a 17. § az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott napon lép hatályba.
    (3)
    A 12. §, a 15. §, valamint a 4. és az 5. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
    (4)
    A 13. §, a 16. § és a 6. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
    1.
    1. MELLÉKLET AZ 529/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ
    2.
    2. MELLÉKLET AZ 529/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ
    3.
    3. MELLÉKLET AZ 529/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ
    4.
    4. MELLÉKLET AZ 529/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ
    5.
    5. MELLÉKLET AZ 529/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ
    6.
    6. MELLÉKLET AZ 529/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.