-
-
Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.
A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.
528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról
Az orvosok jogállására vonatkozó szabályok finomítása
az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. §-ában,
a 2. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontjában, h) pont ha) alpontjában, valamint 17. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 3. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjában,
a 4. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés b) és m) pontjában és 17. § (2) bekezdés b) pontjában,
az 5. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában,
a 6. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont he) és hf) alpontjában,
a 7. alcím és az 1. melléklet tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont hd) alpontjában, i) és o) pontjában,
a 8. alcím, valamint a 2. melléklet tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés d), e), f) és g) pontjában, h) pont hg) alpontjában, k) és n) pontjában és az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pontjában,
a 9. alcím, valamint a 3. és 4. melléklet tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

- Magyarázat
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) végrehajtásának részletszabályait a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek határozzák meg. Az 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet tartalmazza
- az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételeire,
- a magasabb vezetői és a vezetői megbízás körére, betöltésének feltételeire,
- az egészségügyi szolgálati munkaszerződésre, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségére,
- a próbaidőre,
- a munkaidőre,
- a munkaköri besorolásra,
- az illetményre, juttatásokra és egyéb támogatásokra valamint
- a minősítésre
vonatkozó szabályokat. A rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba. Az alábbiakban a rendelet települési önkormányzatokat, mint egészségügyi szolgáltatókat és fenntartókat érintő szabályait ismertetjük.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételei
A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a munkáltatói jogok gyakorlója az egészségügyi szolgáltató vezetője. Egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató egyedi döntése vagy meghívásos eljárás alapján történhet. A meghívásos eljárás keretében a jelöltek értékelésére a munkáltató legalább háromtagú előkészítő bizottságot hozhat létre, amelynek feladata a jelöltek meghallgatását követően a jelöltek közötti rangsor felállítása. Az eljárás eredményéről a jelölteket a döntést követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.
A rendelet lehetővé teszi tizennyolcadik életévét be nem töltött személy foglalkoztatását is az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakörben, ha az érintett az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt. Továbbá egészségügyi szolgálati jogviszony a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel is létesíthető.
Az Eszjtv. részletesen felsorolja ugyan, hogy mely jogviszonyban töltött időket kell egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek tekinteni, azonban a rendelet a törvényben meghatározott jogviszonyok mellett további jogviszonyokban töltött idők figyelembe vételét is előírja, ha az adott jogviszonyban az érintett egészségügyi tevékenységet végzett. Az illetmény megállapítása során így jogszerző időként kell figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, társas vállalkozás tagjaként, egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött időt.
Az egészségügyi szolgálati munkaszerződés és a tájékoztatás
Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a rendelet alapján írásba kell foglalni. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a munkáltató adatai és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy személyazonosító adatai,
b) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaköre,
c) az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartama (határozott vagy határozatlan idő),
d) az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdetének napja,
e) a munkaidő tartama (teljes vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatás),
f) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye, illetve az illetményen felüli egyéb juttatások,
g) a munkavégzés helye,
h) a próbaidő tartama, annak kezdő és befejező napja és
i) a rendeletben meghatározott egyéb elemek (ezek a következők: a kirendelés maximális időtartama, a kirendelési tilalmak, az áthelyezés feltételei, magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás egyoldalú visszavonásának feltételei).
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állót a jogviszony kezdetétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni kell
a) a napi munkaidőről, az elrendelhető ügyelet, készenlét és az önként vállalt többletmunka szabályairól,
b) az illetményről és egyéb juttatásokról, támogatásokról,
c) az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának rendjéről,
f) a munkáltatóra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
g) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
h) a minősítésre vonatkozó szabályokról és
i) az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról.
Az a)-c) és az e)-f) pontokban előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.
Próbaidő
Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő kikötése kötelező, de legfeljebb négy hónap próbaidő is meghatározható. A rendelet rögzíti azokat a munkaköröket, amelyekben nem kell próbaidőt megállapítani, ha az érintett a munkaszerződés megkötésekor legalább 5 éves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.
További jogviszony létesítésének engedélyeztetése
Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével (ezek együtt a gyakorolható tevékenységek) – kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, végezhet más keresőfoglalkozást valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet. A rendelet alapján az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője a fenntartó által kijelölt személy engedélyét köteles kikérni, aki a további jogviszony végzésére irányuló kérelem beérkezését követő 8 napon belül dönt az engedélyről.
A további jogviszony létesítésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) a további jogviszony típusát (munkavégzésre irányuló vagy gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony),
b) a további jogviszony végzésének időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű jogviszony, munkaidő tartama), és
c) a további jogviszony végzésének a helyét.
A kérelem elbírálása során az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) munkaidőre vonatkozó szabályait, az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogát, valamint az ellátottak biztonságával összefüggő okokat kell figyelembe venni.
A rendelet azonban – az Eszjtv. felhatalmazása alapján – egyes jogviszonyok létesítését kiemeli az előzetes engedélyeztetés köréből. Így nem kell az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek engedélyt kérnie
a) az igazságügyi szakértői és szakkonzultánsi tevékenység végzésére,
b) a halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység végzésére,
c) a kamarai tisztség betöltésére,
d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szerinti egészségügyi tevékenység végzésére,
e) a donor plazmaferezis folytatására előírt engedéllyel rendelkező szervezet által a donor alkalmassági vizsgálatának végzésére
irányuló jogviszony létesítéséhez.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyben dolgozónak nem kell előzetes engedélyt kérnie a további munkavégzésére irányuló jogviszony létesítésekor. Kivételt képez a mentesítés alól az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, melyhez szükséges a munkáltató engedélye. (Egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy. E körbe tartoznak például a műszaki, gazdasági, adminisztratív munkatársak.)
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy kirendelése
Kirendelésről akkor beszélünk, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgáltatók között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál végez munkát. Míg az Eszjtv. úgy rendelkezett, hogy a kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, a rendelet már jóval enyhébb szabályokat állapít meg. A rendelet szerint a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Nem rendelhető ki ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,
c) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
d) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
f) a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,
g) ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.
Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki. Ezeket az előírásokat az egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell.
A kirendelést megelőzően legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a kirendelés
a) elrendeléséről,
b) időtartamáról,
c) munkavégzés helyéről,
d) idejére járó illetményéről,
e) a szállási és utazási kérdésekről.
A dolgozó a tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a fenti tilalmakba ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.
Áthelyezés
Az Eszjtv. alapján az áthelyezés során meg kell állapodni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. E feltételeket minden esetben háromoldalú megállapodásban kell rögzíteni.
A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása
A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. Ebben az esetben az érintettet a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás előtti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ha erre valamilyen okból nem kerülhet sor, a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Ha az érintett nem járul hozzá a korábbi munkakörében vagy másik munkakörben történő továbbfoglalkoztatásához, az egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonya megszűnik. Ebben az estben az érintettet végkielégítés illeti meg.
A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok
Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejére az Mt-t az Eütev-ben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi.
A rendelet a munkaidővel kapcsolatban a következő különös szabályokat állapítja meg:
- a többműszakos és megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb három hónap munkaidőkeret állapítható meg, melynek kezdő időpontja az első hónap első naptári napja, befejező időpontja a munkaidőkeret utolsó hónapjának utolsó naptári napja,
- egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak munkaidőkeret esetén alkalmazható, mely során az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztási és pihenőnap-kiadási szabályok érvényesülnek, hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot kell biztosítani,
- a munkaidő-beosztást legalább tizenöt nappal korábban és legalább egy hónapra előre írásban kell elrendelni,
- hetente legalább negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani azzal, hogy havonta legalább egyszer heti két pihenőnapot egybefüggően szombatra és vasárnapra kell kiadni.
A rendelet a munkaidővel kapcsolatban a következő rendelkezéseket tartalmazza:
- a tevékenység befejezése és a következő tevékenység megkezdése között tizenegy óra időtartamú megszakítás nélküli napi pihenőidőt kell biztosítani,
- az érintett jogosult a kiesett időre arányosan járó alapbérére, ha a pihenőidőre tekintettel a másnapi munkakezdése eltolódik,
- a munkaközi szünet minimális mértéke 20 perc, illetve ha a munkaidő a kilenc órát meghaladja, akkor további 25 perc.
A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést – a készenlét ideje alatti munkavégzés kivételével – írásban kell elrendelni. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A szabadságot munkanapban az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni és munkanapban nyilvántartani. A szabadság kiadásának időpontját egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kezdete előtt legalább tizenöt nappal közölni kell.
A teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkavégzés helyén töltenie
a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak,
b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának,
c) bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak,
d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,
e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,
f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak.
A teljes napi munkaidőből fennmaradó időt a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával kell tölteni.
A besorolás
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe szükséges besorolni az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet figyelembevételével – melynek rendelkezéseit egyébként az Eszjtv-vel összefüggésben módosította az 529/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet. Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek körébe tartozik az informatikai és az ügyviteli (humánerőforrás-gazdálkodás, irattározás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, munkaügy, pénzügy-számvitel) tevékenység.
Illetmény, juttatások és egyéb támogatások
A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál a vezetői juttatások mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa állapítja meg. Az Eszjtv. 1. melléklete szerinti várakozási idő elteltét követően – a Kjt. szabályaihoz hasonlóan – a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a munkáltató egyoldalúan módosítja a magasabb fizetési fokozatba történő besorolás és a minősítés alapján történő legfeljebb 20%-os mértékű illetményeltérítés esetén. A módosított egészségügyi szolgálati munkaszerződés egy példányát a módosítást követő 5 munkanapon belül kell átadni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére.
A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa – az országos kórház-főigazgató javaslatának figyelembevételével – állapítja meg az illetményen felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét különösen
a) kötelezően elrendelt ügyelet,
b) készenlét,
c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,
d) helyettesítés, valamint
e) kirendelés
esetén.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók. Ezek feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg. Ezeket a támogatásokat az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben is rögzíteni kell. A rendelet 2. melléklete tartalmazza az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg.
A végkielégítés mértékét is a rendelet határozza meg. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
a) tizenhat év: hathavi,
f) húsz év: nyolchavi
távolléti díjának megfelelő összeg jár végkielégítésként az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek. Ez az összeg négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kétszeres összegű végkielégítés jár, ha a jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy általi azonnali hatályú felmondása folytán szűnt meg.
Minősítés
Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkateljesítményét a munkáltató írásban értékeli. A minősítéssel kapcsolatos részletszabályokat a rendelet határozza meg. A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa kijelölt személy végzi. A minősítést a tárgyév végéig kell elvégezni, de a rendelet alapján az értékelő vezető figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy évközbeni teljesítményét, és indokolt esetben írásban felszólítja teljesítményének javítására. Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá egyéb nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a rendelet 3. melléklete szerinti legalább 5, legfeljebb 10 minősítési követelmény alapján kell elvégezni, a vezető besorolású értékelt részére pedig ezen felül legalább 1, legfeljebb 4 további minősítési követelményt határozhat meg az értékelő vezető. A fent nem említett egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a 4. melléklet szerint kell elvégezni.