Az orvosok jogállására vonatkozó szabályok finomítása

Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról

Az orvosok jogállására vonatkozó szabályok finomítása

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló november végi rendeletek sorában első helyen álló 528/2020. (XI. 28.) kormányrendelet elsősorban az orvostörvény által meghatározott szabályokat finomítja a szolgálati jogviszony létesítése, az egészségügyi szolgálati munkaszerződés, továbbá a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettsége körében.

A Kormány
az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. §-ában,
a 2. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontjában, h) pont ha) alpontjában, valamint 17. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 3. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjában,
a 4. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés b) és m) pontjában és 17. § (2) bekezdés b) pontjában,
az 5. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában,
a 6. alcím tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont he) és hf) alpontjában,
a 7. alcím és az 1. melléklet tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont hd) alpontjában, i) és o) pontjában,
a 8. alcím, valamint a 2. melléklet tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés d), e), f) és g) pontjában, h) pont hg) alpontjában, k) és n) pontjában és az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pontjában,
a 9. alcím, valamint a 3. és 4. melléklet tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1)

E rendelet hatálya - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára és egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre terjed ki.

(2)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény) által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál, illetve az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központnál (a továbbiakban: klinikai központ) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó tekintetében e rendelet rendelkezéseit a klinikai központok irányításáról szóló jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

Az egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató foglalkoztatottjaira az Eszjtv. 1. § (8) bekezdésében meghatározott esetben kell alkalmazni e rendelet rendelkezéseit.

(4)

E rendeletben foglaltaktól eltérően

a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezetnél foglalkoztatottak jogviszonyára, valamint

a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatóra és az ott foglalkoztatottak jogviszonyára

Magyarázat

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) végrehajtásának részletszabályait a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek határozzák meg. Az 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet tartalmazza
-   az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételeire,
-   a magasabb vezetői és a vezetői megbízás körére, betöltésének feltételeire,
-   az egészségügyi szolgálati munkaszerződésre, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettségére,
-   a próbaidőre,
-   a munkaidőre,
-   a munkaköri besorolásra,
-   az illetményre, juttatásokra és egyéb támogatásokra valamint
-   a minősítésre
vonatkozó szabályokat. A rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba. Az alábbiakban a rendelet települési önkormányzatokat, mint egészségügyi szolgáltatókat és fenntartókat érintő szabályait ismertetjük.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételei

A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a munkáltatói jogok gyakorlója az egészségügyi szolgáltató vezetője. Egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató egyedi döntése vagy meghívásos eljárás alapján történhet. A meghívásos eljárás keretében a jelöltek értékelésére a munkáltató legalább háromtagú előkészítő bizottságot hozhat létre, amelynek feladata a jelöltek meghallgatását követően a jelöltek közötti rangsor felállítása. Az eljárás eredményéről a jelölteket a döntést követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

A rendelet lehetővé teszi tizennyolcadik életévét be nem töltött személy foglalkoztatását is az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakörben, ha az érintett az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt. Továbbá egészségügyi szolgálati jogviszony a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel is létesíthető.
Az Eszjtv. részletesen felsorolja ugyan, hogy mely jogviszonyban töltött időket kell egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek tekinteni, azonban a rendelet a törvényben meghatározott jogviszonyok mellett további jogviszonyokban töltött idők figyelembe vételét is előírja, ha az adott jogviszonyban az érintett egészségügyi tevékenységet végzett. Az illetmény megállapítása során így jogszerző időként kell figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, társas vállalkozás tagjaként, egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött időt.

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződés és a tájékoztatás

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a rendelet alapján írásba kell foglalni. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a következők:
a)   a munkáltató adatai és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy személyazonosító adatai,
b)   az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaköre,
c)   az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartama (határozott vagy határozatlan idő),
d)   az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdetének napja,
e)   a munkaidő tartama (teljes vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatás),
f)   az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye, illetve az illetményen felüli egyéb juttatások,
g)   a munkavégzés helye,
h)   a próbaidő tartama, annak kezdő és befejező napja és
i)   a rendeletben meghatározott egyéb elemek (ezek a következők: a kirendelés maximális időtartama, a kirendelési tilalmak, az áthelyezés feltételei, magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás egyoldalú visszavonásának feltételei).

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állót a jogviszony kezdetétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni kell
a)   a napi munkaidőről, az elrendelhető ügyelet, készenlét és az önként vállalt többletmunka szabályairól,
b)   az illetményről és egyéb juttatásokról, támogatásokról,
c)   az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d)   a munkakörbe tartozó feladatokról,
e)   a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának rendjéről,
f)   a munkáltatóra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
g)   a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
h)   a minősítésre vonatkozó szabályokról és
i)   az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról.
Az a)-c) és az e)-f) pontokban előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.

Próbaidő

Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő kikötése kötelező, de legfeljebb négy hónap próbaidő is meghatározható. A rendelet rögzíti azokat a munkaköröket, amelyekben nem kell próbaidőt megállapítani, ha az érintett a munkaszerződés megkötésekor legalább 5 éves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

További jogviszony létesítésének engedélyeztetése

Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével (ezek együtt a gyakorolható tevékenységek) – kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, végezhet más keresőfoglalkozást valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet. A rendelet alapján az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője a fenntartó által kijelölt személy engedélyét köteles kikérni, aki a további jogviszony végzésére irányuló kérelem beérkezését követő 8 napon belül dönt az engedélyről.

A további jogviszony létesítésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a)   a további jogviszony típusát (munkavégzésre irányuló vagy gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony),
b)   a további jogviszony végzésének időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű jogviszony, munkaidő tartama), és
c)   a további jogviszony végzésének a helyét.
A kérelem elbírálása során az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) munkaidőre vonatkozó szabályait, az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogát, valamint az ellátottak biztonságával összefüggő okokat kell figyelembe venni.

A rendelet azonban – az Eszjtv. felhatalmazása alapján – egyes jogviszonyok létesítését kiemeli az előzetes engedélyeztetés köréből. Így nem kell az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek engedélyt kérnie
a)   az igazságügyi szakértői és szakkonzultánsi tevékenység végzésére,
b)   a halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység végzésére,
c)   a kamarai tisztség betöltésére,
d)   a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szerinti egészségügyi tevékenység végzésére,
e)   a donor plazmaferezis folytatására előírt engedéllyel rendelkező szervezet által a donor alkalmassági vizsgálatának végzésére
irányuló jogviszony létesítéséhez.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyben dolgozónak nem kell előzetes engedélyt kérnie a további munkavégzésére irányuló jogviszony létesítésekor. Kivételt képez a mentesítés alól az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, melyhez szükséges a munkáltató engedélye. (Egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy. E körbe tartoznak például a műszaki, gazdasági, adminisztratív munkatársak.)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy kirendelése

Kirendelésről akkor beszélünk, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgáltatók között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál végez munkát. Míg az Eszjtv. úgy rendelkezett, hogy a kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, a rendelet már jóval enyhébb szabályokat állapít meg. A rendelet szerint a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Nem rendelhető ki ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy
a)   a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b)   ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,
c)   gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
d)   hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
e)   ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
f)   a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,
g)   ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.

Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki. Ezeket az előírásokat az egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell.

A kirendelést megelőzően legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a kirendelés
a)   elrendeléséről,
b)   időtartamáról,
c)   munkavégzés helyéről,
d)   idejére járó illetményéről,
e)   a szállási és utazási kérdésekről.

A dolgozó a tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a fenti tilalmakba ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

Áthelyezés

Az Eszjtv. alapján az áthelyezés során meg kell állapodni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. E feltételeket minden esetben háromoldalú megállapodásban kell rögzíteni.

A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása

A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. Ebben az esetben az érintettet a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás előtti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ha erre valamilyen okból nem kerülhet sor, a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Ha az érintett nem járul hozzá a korábbi munkakörében vagy másik munkakörben történő továbbfoglalkoztatásához, az egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonya megszűnik. Ebben az estben az érintettet végkielégítés illeti meg.

A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok

Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejére az Mt-t az Eütev-ben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi.

A rendelet a munkaidővel kapcsolatban a következő különös szabályokat állapítja meg:
-   a többműszakos és megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb három hónap munkaidőkeret állapítható meg, melynek kezdő időpontja az első hónap első naptári napja, befejező időpontja a munkaidőkeret utolsó hónapjának utolsó naptári napja,
-   egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak munkaidőkeret esetén alkalmazható, mely során az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztási és pihenőnap-kiadási szabályok érvényesülnek, hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot kell biztosítani,
-   a munkaidő-beosztást legalább tizenöt nappal korábban és legalább egy hónapra előre írásban kell elrendelni,
-   hetente legalább negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani azzal, hogy havonta legalább egyszer heti két pihenőnapot egybefüggően szombatra és vasárnapra kell kiadni.

A rendelet a munkaidővel kapcsolatban a következő rendelkezéseket tartalmazza:
-   a tevékenység befejezése és a következő tevékenység megkezdése között tizenegy óra időtartamú megszakítás nélküli napi pihenőidőt kell biztosítani,
-   az érintett jogosult a kiesett időre arányosan járó alapbérére, ha a pihenőidőre tekintettel a másnapi munkakezdése eltolódik,
-   a munkaközi szünet minimális mértéke 20 perc, illetve ha a munkaidő a kilenc órát meghaladja, akkor további 25 perc.

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést – a készenlét ideje alatti munkavégzés kivételével – írásban kell elrendelni. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A szabadságot munkanapban az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni és munkanapban nyilvántartani. A szabadság kiadásának időpontját egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kezdete előtt legalább tizenöt nappal közölni kell.

A teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkavégzés helyén töltenie
a)   a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak,
b)   szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának,
c)   bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak,
d)   a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,
e)   a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,
f)   a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak.

A teljes napi munkaidőből fennmaradó időt a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával kell tölteni.

A besorolás

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe szükséges besorolni az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet figyelembevételével – melynek rendelkezéseit egyébként az Eszjtv-vel összefüggésben módosította az 529/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet. Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek körébe tartozik az informatikai és az ügyviteli (humánerőforrás-gazdálkodás, irattározás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, munkaügy, pénzügy-számvitel) tevékenység.

Illetmény, juttatások és egyéb támogatások

A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál a vezetői juttatások mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa állapítja meg. Az Eszjtv. 1. melléklete szerinti várakozási idő elteltét követően – a Kjt. szabályaihoz hasonlóan – a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a munkáltató egyoldalúan módosítja a magasabb fizetési fokozatba történő besorolás és a minősítés alapján történő legfeljebb 20%-os mértékű illetményeltérítés esetén. A módosított egészségügyi szolgálati munkaszerződés egy példányát a módosítást követő 5 munkanapon belül kell átadni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére.

A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa – az országos kórház-főigazgató javaslatának figyelembevételével – állapítja meg az illetményen felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét különösen
a)   kötelezően elrendelt ügyelet,
b)   készenlét,
c)   rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,
d)   helyettesítés, valamint
e)   kirendelés
esetén.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók. Ezek feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg. Ezeket a támogatásokat az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben is rögzíteni kell. A rendelet 2. melléklete tartalmazza az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg.

A végkielégítés mértékét is a rendelet határozza meg. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő legalább
a)   három év: egyhavi,
b)   öt év: kéthavi,
c)   nyolc év: háromhavi,
d)   tíz év: négyhavi,
e)   tizenhárom év: öthavi,
a)   tizenhat év: hathavi,
f)   húsz év: nyolchavi
távolléti díjának megfelelő összeg jár végkielégítésként az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek. Ez az összeg négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kétszeres összegű végkielégítés jár, ha a jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy általi azonnali hatályú felmondása folytán szűnt meg.

Minősítés

Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkateljesítményét a munkáltató írásban értékeli. A minősítéssel kapcsolatos részletszabályokat a rendelet határozza meg. A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa kijelölt személy végzi. A minősítést a tárgyév végéig kell elvégezni, de a rendelet alapján az értékelő vezető figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy évközbeni teljesítményét, és indokolt esetben írásban felszólítja teljesítményének javítására. Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá egyéb nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a rendelet 3. melléklete szerinti legalább 5, legfeljebb 10 minősítési követelmény alapján kell elvégezni, a vezető besorolású értékelt részére pedig ezen felül legalább 1, legfeljebb 4 további minősítési követelményt határozhat meg az értékelő vezető. A fent nem említett egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a 4. melléklet szerint kell elvégezni.

2. Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételei

2. §

(1)

Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál (ideértve a klinikai központot is) egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a munkáltatói jogokat az egészségügyi szolgáltató irányítására vonatkozó jogszabályban meghatározott személy gyakorolja.

(2)

Az (1) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében - jogszabály, illetve a fenntartó vagy tulajdonos eltérő rendelkezése hiányában - a munkáltatói jogokat az egészségügyi szolgáltató vezetője gyakorolja.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását - jogszabály eltérő rendelkezése vagy egyéb munkáltatói intézkedés alapján - írásban átruházhatja.

3. §

(1)

Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató egyedi döntése vagy meghívásos eljárás alapján történhet.

(2)

A munkáltató egyedi döntése vagy a meghívásos eljárás megindítása előtt szükséges megállapítani a betölteni kívánt munkakörrel szemben támasztott követelményeket a megfelelő jelöltek kiválasztása érdekében.

(3)

A meghívásos eljárás keretében a jelöltek értékelésére a munkáltató döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság hozható létre. Az előkészítő bizottság feladata a jelöltek meghallgatását követően a jelöltek közötti rangsor felállítása. Az előkészítő bizottság javaslatát írásban teszi meg.

(4)

Az előkészítő bizottságban különösen az alábbi személyek, illetve az általuk delegált személyek vehetnek részt:

a közvetlen munkahelyi vezető,

az egészségügyi szakmai testület képviselője,

a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetésére szóló meghívásos eljárás esetén a területileg illetékes városi kórház vezetője,

a városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató vezetésére szóló meghívásos eljárás esetén az irányító vármegyei intézmény vezetője,

a vármegyei és országos fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató vezetésére szóló meghívásos eljárás esetén az országos kórház-főigazgató,

klinikai központ vezetésére szóló meghívásos eljárás esetén a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

(5)

Az előkészítő bizottság a meghallgatást követő 5 munkanapon belül köteles felállítani a rangsort, és a munkáltató részére javaslatát eljuttatni. A munkáltató a rangsor felállítását követő 10 munkanapon belül dönt. Az eljárás eredményéről a jelölteket a döntést követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

4. §

(1)

Az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel is létesíthető egészségügyi szolgálati jogviszony akkor, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor az érintett az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt.

(2)

Az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében - a munkavállalás feltételei tekintetében a jogszabály szerinti feltételek fennállása esetén - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel egészségügyi szolgálati jogviszony létesíthető.

(3)

Az Eszjtv. 8. § (9) bekezdésében foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni - az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló -

a szabadfoglalkozás keretében,

az egyéni egészségügyi vállalkozóként,

az egyéni cég tagjaként,

a társas vállalkozás tagjaként,

az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként

3. A magasabb vezetői és a vezetői megbízás köre, betöltésének feltételei

5. §

(1)

Magasabb vezetői megbízásnak minősül

az intézményvezetésre adott megbízás, a klinikai központ vezetésére adott megbízás,

az orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helyettesi), ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás,

a gazdasági igazgatói megbízás.

az intézményvezető általános vagy szakmai helyettesítését magában foglaló vezetői megbízás, ha a munkakörnek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában történő létrehozását az országos kórház-főigazgató előzetesen jóváhagyta.

(2)

Vezetőnek minősül - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - az intézmény önálló szervezeti egységének vezetője és annak helyettese, valamint a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője és annak helyettese.

4. Az egészségügyi szolgálati munkaszerződés, a munkáltató tájékoztatási és értesítési kötelezettsége

6. §

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést írásba kell foglalni. Az egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell

a munkáltató adatait és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy személyazonosító adatait,

az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörét,

az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamát: határozott vagy határozatlan idejű,

az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdetének napját,

a munkaidő tartamát: teljes vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatás,

az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményét, illetve az illetményen felüli egyéb juttatásokat,

a munkavégzés helyét,

a próbaidő tartamát, annak kezdő és befejező napját és

az e rendeletben meghatározott egyéb elemeket.

7. §

(1)

Az Eszjtv. 4. § (1) bekezdése szerinti további jogviszony létesítése előtt köteles

a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetében az egészségügyi szolgáltató vezetője a területileg illetékes városi kórház vezetője,

a városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetében az egészségügyi szolgáltató vezetője az irányító vármegyei intézmény vezetője,

vármegyei és országos fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetében az egészségügyi szolgáltató vezetője az Országos Kórházi Főigazgatóságnak az országos kórház-főigazgató által kijelölt magasabb vezetője,

vármegyei feladatokat is ellátó klinikai központnál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén a klinikai központ elnöke az Országos Kórházi Főigazgatóságnak az országos kórház-főigazgató által kijelölt magasabb vezetője, nem vármegyei feladatokat ellátó klinikai központnál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén a foglalkoztatott a klinikai központ elnöke,

az egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője az egyházi tulajdonos vagy fenntartó,

az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője a fenntartó által kijelölt személy

az a)-f) pont alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője a fenntartó által kijelölt személy

(2)

A további jogviszonyra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a további jogviszony típusát: munkavégzésre irányuló vagy gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony,

a további jogviszony végzésének időtartamát: határozott vagy határozatlan idejű jogviszony, munkaidő tartama, és

a további jogviszony végzésének a helyét.

(3)

Az engedélyező szerv a további jogviszony végzésére irányuló kérelem beérkezését követő 8 napon belül dönt az engedélyről, és a döntés eredményéről az egészségügyi szolgáltató vezetőjét és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt írásban tájékoztatja.

(4)

Az engedélyező szerv a kérelem elbírálása során figyelembe veszi az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény munkaidőre vonatkozó szabályait, szem előtt tartva az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogát, valamint az ellátottak biztonságával összefüggő okokat.

(5)

Nem kell az engedélyező szerv előzetes engedélyét kérni

az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény szerint igazságügyi szakértői és szakkonzultánsi tevékenység,

a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység,

az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény szerinti kamarai tisztség,

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szerinti egészségügyi tevékenység és

a donor plazmaferezis folytatására előírt engedéllyel rendelkező szervezet által a donor alkalmassági vizsgálatának

(6)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyben dolgozónak nem kell az engedélyező szerv előzetes engedélyét kérnie - az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő további munkavégzésre irányuló jogviszony kivételével - a további munkavégzésére irányuló jogviszony létesítésekor.

(7)

Az Eszjtv. 4. § (5) bekezdésének alkalmazása alóli kivételeket a Kormány külön rendeletben állapítja meg.

(8)

Az Eszjtv. 4. § (2) bekezdése szerinti előzetes engedélyt az Országos Kórházi Főigazgatóság adja meg.

(9)

Az engedélyező szerv a (8) bekezdés szerinti előzetes engedélyt

a koraszülött mentés és -szállítás (szakma kód: 6201) és

a dialízis ellátás (szakma kód: 0110)

8. §

(1)

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

(2)

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tartalmazza, hogy nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy

a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,

gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,

a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,

ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.

(3)

Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(4)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges

a kirendelés elrendeléséről,

a kirendelés időtartamáról,

a kirendelésnek megfelelő munkavégzés helyéről,

a kirendelés idejére járó illetményéről,

a kirendeléshez kapcsolódó szállási és utazási kérdésekről.

(5)

A kirendelt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a (2) vagy (3) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

9. §

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy áthelyezés esetén az Eszjtv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket minden esetben háromoldalú megállapodásban kell rögzíteni.

10. §

(1)

A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható.

(2)

A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonását követően az érintettet a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni.

(3)

Ha a (2) bekezdés nem alkalmazható, a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani az érintettnek.

(4)

Ha az érintett nem járul hozzá a (2), illetve (3) bekezdés szerinti továbbfoglalkoztatásához, az érintettnek az egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonya megszűnik.

(5)

A jogviszonynak a (4) bekezdés szerinti megszűnése esetén az érintettet a 29. § szerinti végkielégítés illeti meg.

(6)

Az Eszjtv. 4. § (10) bekezdése nem érinti az egészségügyi szolgáltató vezetőjének a tudományos, oktatói és szerzői jogi tevékenységét.

11. §

(1)

Az egészségügyi intézmény vezetőjének az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdetétől számított 7 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy írásban tájékoztatást adjon az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak

a napi munkaidőről, az elrendelhető ügyelet, készenlét és az önként vállalt többletmunka szabályairól,

az illetményről és egyéb juttatásokról, támogatásokról,

az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

a munkakörbe tartozó feladatokról,

a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának rendjéről,

a munkáltatóra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,

a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

a minősítésre vonatkozó szabályokról és

az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról.

(2)

Az (1) bekezdés a)-c) és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.

(3)

Az (1) bekezdésben előírt valamennyi tájékoztatási pontban történő változásáról legkésőbb a hatálybalépésük napján tájékoztatni kell az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyeket.

5. Próbaidő

12. §

Nem kell próbaidőt megállapítani, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére orvosigazgatói, szakmai intézményvezető-helytettesi, ápolási igazgatói, gazdasági igazgatói, valamint az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet] 1. melléklete szerinti ágazatspecifikus munkakörben betöltött, osztályvezetésre adott vezetői megbízás ellátása érdekében került sor, és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló a munkaszerződés megkötésekor legalább 5 éves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

6. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejére vonatkozó különös szabályok

13. §

(1)

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára a többműszakos és megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb három hónap munkaidőkeret állapítható meg.

(1a)

Az (1) bekezdéstől eltérően a légi mentési feladatot ellátó, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló esetében legfeljebb hat hónap munkaidőkeret állapítható meg.

(2)

A munkaidőkeret kezdő időpontja az első hónap első naptári napja, befejező időpontja a munkaidőkeret utolsó hónapjának utolsó naptári napja.

(3)

Egyenlőtlen munkaidő-beosztást csak munkaidőkeret esetén lehet alkalmazni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztási és pihenőnap-kiadási szabályok érvényesülnek.

(4)

A munkaidő-beosztást legalább tizenöt nappal korábban és legalább egy hónapra előre írásban szükséges elrendelni.

(5)

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot biztosítani kell.

(6)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére havonta legalább egyszer heti két pihenőnapot egybefüggően szombatra és vasárnapra biztosítani szükséges.

(7)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével hetente legalább negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

(8)

Az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban betegellátási munkakörben foglalkoztatott alkalmazott az Nftv.-ben, illetve a felsőoktatási intézmény szabályzatában foglalt feltételek teljesítése esetén az Nftv. 27. § (1) bekezdése szerint oktatói munkakörben, illetve az Nftv. 33. § (2) bekezdése szerint kutatói munkakörben is foglalkoztatható az egészségügyi szolgálati jogviszonya mellett, azzal, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és az oktatói, illetve kutatói munkakör ellátására irányuló jogviszonyban végzett tevékenység munkaidő szempontjából egy jogviszonyban végzett munkának minősül.

(9)

A (8) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az oktatói és kutatói munkakörhöz szabadságként kizárólag pótszabadság jár, melynek igénybevételét a rendes szabadsággal együtt a klinikai központ elnöke engedélyezi. A klinikai képzésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozó oktatást kiegészítő és segítő feladatokban részt vehet. A kettős feladatellátást eredményező foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni.

(10)

A (8) bekezdés szerinti alkalmazottak a kettős feladatellátási kötelezettségük és jogviszonyuk körében mind az egészségügyi minimumfeltételek, mind az oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.

(11)

A (8) bekezdés szerinti további jogviszonyként létrehozásra kerülő oktatói és kutatói munkakör betöltésére nem kell alkalmazni az Nftv. 29. § (1) és (2) bekezdését, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közalkalmazotti jogviszony pályázat útján történő létesítésére vonatkozó rendelkezéseit, ha az oktatói, kutatói munkakör betöltésére az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá történő átalakítást követő 3 hónapon belül kerül sor annál a foglalkoztatónál, amely az érintett személyt ugyanazon oktatói vagy kutatói munkakörben a jogviszonyváltás időpontjában foglalkoztatta.

14. §

(1)

Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között tizenegy óra időtartamú megszakítás nélküli napi pihenőidőt kell biztosítani.

(2)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogosult a kiesett időre arányosan járó alapbérére, ha az (1) bekezdés szerinti pihenőidőre tekintettel a másnapi munkakezdése eltolódik.

15. §

A munkaközi szünet időtartama munkaidőnek minősül, minimális mértéke 20 perc, illetve ha a munkaidő a kilenc órát meghaladja, akkor további 25 perc.

16. §

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést - az érintett kérésére - írásban kell elrendelni, kivéve a készenlét ideje alatti munkavégzést - az érintett kérésére -. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

16/A. §

(1)

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ügyelet szervezésénél az adott hónapban, vagy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztás szerinti időszak havi átlagában az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt elsődlegesen az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 12/D. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti keret terhére osztja be.

(2)

Önként vállalt többletmunka keretében egészségügyi ügyeletre az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak az (1) bekezdés szerinti keret kimerítését követően osztható be, de az Eütev. 12/D. § (2) bekezdése alapján történő beosztás lehetőségével a munkáltató nem köteles élni.

17. §

A szabadságot munkanapban az általános munkarend szerint és a szerződéses napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni és munkanapban nyilvántartani. A szabadság kiadásának időpontját egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kezdete előtt legalább tizenöt nappal közölni kell.

18. §

(1)

A teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkavégzés helyén töltenie

a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak,

szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a fogásznak,

bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak,

a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,

a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,

a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban állónak.

(2)

Az (1) bekezdésre tekintettel a teljes napi munkaidőből fennmaradó időt a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával tölti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy.

(3)

A légi mentési feladatot ellátó, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a napi munkaidejének munkáltató által meghatározott tartamát a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, illetve adminisztrációs feladatok ellátásával tölti.

19. §

Az Eszjtv. 6. § (5) bekezdése szerinti oktatói, nevelői pótszabadságra jogosult

a konduktor,

az egészségügyi intézmény szakoktatója és az oktató kórházban oktatásban részt vevő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, ha oktatói tevékenységét munkaideje felét meghaladó időben végzi,

az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti vagy egyéni oktatását végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy.

7. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaköri besorolása

20. §

(1)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe szükséges besorolni.

(2)

Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. és 3-5. pontja szerinti munkakörök valamelyikébe szükséges besorolni.

(3)

Az Eszjtv. 8. § (6) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. és 3. pontja szerinti munkakörök valamelyikébe szükséges besorolni.

21. §

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy szakmai gyakorlatának idejébe be kell számítani az Nftv. 52. § (5) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó egészségtudományi képzési területeken, a Magyar Képesítési Keretrendszer 5. szintjéhez tartozó szakirányú végzettséggel betöltött munkakör gyakorlati idejét.

22. §

Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek körét az 1. melléklet tartalmazza.

23. §

(1)

Egészségügyi szakdolgozó mindazon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, aki nem tartozik az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek körébe.

(2)

Az Eszjtv. 1. § (5) bekezdése szerinti közreműködő az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés k) pontja szerint az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő személy vagy szervezet.

(2a)

Az egészségügyben dolgozó esetében közreműködő az, aki az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek végzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket egyaránt biztosítja.

(3)

Az országos kórház-főigazgató ellátási érdekből engedélyezheti az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató számára személyes közreműködő igénybevételét.

8. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye, juttatásai és egyéb támogatások

24. §

(1)

Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az állami fenntartású

országos és a vármegyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ vezetőjét,

városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató vezetőjét,

járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetőjét,

egészségügyi szolgáltató 5. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magasabb vezetőjét, valamint

egészségügyi szolgáltató 5. § (2) bekezdése szerinti vezetőjét

(1a)

Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az állami fenntartású mentőszolgálat és vérellátó-szolgálat vezetőjét vezetői juttatás illeti meg, melynek felső határát az egészségügyért felelős miniszter állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti vezetői juttatás mértékét

az országos és a vármegyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ vezetője esetében az országos kórház-főigazgató,

a városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató vezetője, a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője, az 5. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magasabb vezető, valamint az 5. § (2) bekezdése szerinti vezető esetében az irányító vármegyei intézmény főigazgatója

(3)

Az (1) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatónál a vezetői juttatások mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa állapítja meg.

25. §

(1)

Az Eszjtv. 1. melléklete szerinti várakozási idő elteltét követően, a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.

(2)

A magasabb fizetési fokozatba történő besorolás, valamint az Eszjtv. 7. § (3) bekezdése szerinti eltérítés tekintetében a munkáltató egyoldalúan módosítja az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. A módosított egészségügyi szolgálati munkaszerződés egy példányát az egészségügyi jogviszonyban álló személy részére a módosítást követő 5 munkanapon belül át kell adni.

(3)

Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részmunkaidős jogviszonyból teljes munkaidős jogviszonyra vált, akkor az illetményét a teljes munkaidőre tekintettel szükséges megállapítani.

26. §

(1)

Az országos kórház-főigazgató megállapítja az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetményen felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

kötelezően elrendelt ügyelet,

készenlét,

rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,

helyettesítés, valamint

kirendelés

(2)

Az (1) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatónál az (1) bekezdés szerinti díjak feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa állapítja meg az országos kórház-főigazgató javaslatának figyelembevételével.

(3)

Az országos kórház-főigazgató megállapítja az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szakdolgozók esetében az illetményen felül járó helyettesítési díj és a sürgősségi betegellátási műszakpótlék feltételeit és mértékét.

(4)

Az országos kórház-főigazgató minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja azon illetményen felül járó díjak feltételeit és mértékét, amelyekre tekintettel az egészségügyi szolgáltató bértámogatásra jogosult, és szükség szerint a Kormány által az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítására kijelölt miniszter jóváhagyásával módosítja az illetményen felül járó díjak mértékét.

27. §

(1)

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók, mely feltételeit és mértékét az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa határozza meg.

(2)

Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók esetében - ide nem értve az 1. § (2) és (4) bekezdése szerinti szolgáltatót - az (1) bekezdés alkalmazásában az országos kórház-főigazgató jár el fenntartóként.

28. §

Az illetménynövekedés feltételeit a 2. melléklet tartalmazza azokban az esetekben, ahol a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg.

29. §

(1)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy végkielégítésének mértéke, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő legalább

három év: egyhavi,

öt év: kéthavi,

nyolc év: háromhavi,

tíz év: négyhavi,

tizenhárom év: öthavi,

tizenhat év: hathavi,

húsz év: nyolchavi

(2)

A végkielégítés (1) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerinti öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(3)

A végkielégítés mértéke az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy általi azonnali hatályú felmondás folytán szűnt meg.

9. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítése

30. §

(1)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a tárgyév végéig el kell végezni.

(2)

A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az a személy végzi, akire ezen jogkört a munkáltató jogkör gyakorlója (a továbbiakban: értékelő vezető) átruházta.

31. §

(1)

Nem lehet értékelő vezető,

aki etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

akinek a munkavégzésétől való egybefüggő távolléte a minősítési időszak alatt meghaladta a két hónapot.

(2)

Az értékelő vezető figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy évközbeni teljesítményét, és indokolt esetben írásban felszólítja teljesítményének javítására.

32. §

(1)

Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerint értékelt személynél a 3. melléklet szerint legalább 5, legfeljebb 10 minősítési követelményt értékel az értékelő vezető.

(2)

A vezető besorolású értékelt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túl legalább 1, legfeljebb 4 további minősítési követelményt határozhat meg az értékelő vezető.

(3)

Az (1) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítését a 4. melléklet szerint kell elvégezni.

33. §

A minősítés alapján az értékelő vezető javaslattal élhet a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

34. §

A 3. melléklet és a 4. melléklet szerinti minősítési lapot a kitöltést követően két példányban kell kinyomtatni, amelynek egyik példányát aláírást követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére kell átadni.

10. Záró rendelkezések

35. §

(1)

Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2)

Az e rendeletben meghatározott szabályokat attól a naptól kell alkalmazni, amikor az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott jogviszonya a jogszabály erejénél fogva egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.

36. §

Ez a rendelet

a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvének,

a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvének

1. MELLÉKLET AZ 528/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ

Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek

Az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek köre különösen:

Informatika

Ügyvitel (humánerőforrás-gazdálkodás, irattározás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, munkaügy, pénzügy-számvitel)

2. MELLÉKLET AZ 528/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ

Illetménynövekedésre jogosító szak-/szakmai képesítések

3. MELLÉKLET AZ 528/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ

Minősítési lap az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá egyéb nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére

4. MELLÉKLET AZ 528/2020. (XI. 28.) KORM. RENDELETHEZ

Minősítési lap

Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.

FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

Rendelkezés helye az új Pp-ben:

528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról

Az orvosok jogállására vonatkozó szabályok finomítása