-
-
Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.
A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.
525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Változnak az építésügyi szabályok határidői
A veszélyhelyzet ideje alatt az az új településfejlesztési tervet és településrendezési tervet legkésőbb 2027. július 1-jéig hatályba kell léptetni, és a 2012. augusztus 6-án hatályos szabályoknak megfelelő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vagy településrendezési eszközök módosítására 2027. június 30-ig van lehetőség.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.) az e rendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
- Magyarázat
Módosították a veszélyhelyzet idején alkalmazandó építésügyi (telektömbbel kapcsolatos) szabályokat. A veszélyhelyzet ideje alatt az az új településfejlesztési tervet és településrendezési tervet legkésőbb 2027. július 1-jéig hatályba kell léptetni, és a 2012. augusztus 6-án hatályos szabályoknak megfelelő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vagy településrendezési eszközök módosítására 2027. június 30-ig van lehetőség.
2. §
(1)
A veszélyhelyzet ideje alatt az Étv. 2. § 26. pontjától eltérően az Étv. alkalmazásában telektömbnek minősül a valamennyi oldalról közterület, erdőterület, vízgazdálkodási terület, közforgalom elől el nem zárt magánút, belterületi határvonal vagy közigazgatási határvonal által határolt,
a)
legalább 1 hektárt meghaladó telek vagy tömbtelek,
b)
legalább 1 hektárt meghaladó telekcsoport vagy
c)
több mint nyolc telekből álló telekcsoport.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti tömbteleknek minősül az 1998. január 1-je előtti előírások alapján kialakított, több épülettel beépített építési telek.
3. §
(1)
A veszélyhelyzet ideje alatt az Étv. 18. § (2)-(5) bekezdésétől eltérően, ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat - vagy az a kötelező tartalmi elemeket nem tartalmazza teljeskörűen - a tervezett építmény építészeti-műszaki tervdokumentációjában igazolni kell a tervezett építménynek a fekvése szerinti telektömb kialakult állapotához történő illeszkedését (a továbbiakban: illeszkedés). Az illeszkedésnél az ingatlan- nyilvántartásban már feltüntetett építményeket és átvezetett telekalakításokat kell figyelembe venni, és a kialakult állapotról a települési önkormányzatnak a kérelmezővel szakmai konzultációt kell tartania.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti illeszkedés akkor teljesül, ha
a)
a telek mérete és a zöldfelületének mértéke a telektömb átlagos telekméretét és átlagos zöldfelületi mértékét eléri vagy azt meghaladja, a telek beépítettsége és beépítési magassága a telektömb átlagos beépítettségénél és átlagos beépítési magasságánál kisebb vagy azt nem haladja meg, továbbá a tervezett épület legmagasabb pontja a telektömbben elhelyezkedő épületek legmagasabb pontja átlagánál kisebb vagy azt nem haladja meg,
b)
a telek beépítési módja a telektömb jellemző - egyszerű többségi - beépítési módjával azonos, és
c)
a tervezett épület fő rendeltetése megegyezik a telektömb szerinti épületek jellemző - egyszerű többségi - rendeltetésével.
(3)
A helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem módosítható vagy nem helyezhető hatályon kívül az illeszkedésre vonatkozó (1) és (2) bekezdés szerinti szabályok közvetlen érvényesítése érdekében.
4. §
A veszélyhelyzet ideje alatt az Étv. 57/C. § (3) bekezdésétől eltérően nincs helye különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési szakkérdés vizsgálatának az Étv. 57/C. § (1) bekezdése szerinti építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során, ha az átalakítás, bővítés kizárólag a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek visszaváltását biztosító visszaváltó berendezés elhelyezését biztosítja.
4/A. §
(1)
Az Étv. 57/C. §-ában foglaltakon felül a közlekedési létesítmények valamennyi, az utasok előtt nyitott vagy megnyitni kívánt épületét vagy épületrészét (a továbbiakban együtt: épület) érintő építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban - függetlenül az épület rendeltetésétől és az alapterület méretétől - köteles az eljáró hatóság az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) az Étv. 57/C. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát beszerezni.
(2)
E § alkalmazásában közlekedési létesítmény:
a)
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti közlekedési létesítmény, ha az előző évi nemzetközi utasforgalma az ötvenezer főt meghaladja,
b)
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. melléklet 2. pont a) alpontja szerinti kiszolgáló létesítmény, ha annak előző évi fel- és leszálló nemzetközi utasforgalma együtt az egymillió főt eléri,
c)
a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 42. pontja szerinti autóbusz-állomás, ha annak az előző évi fel- és leszálló nemzetközi utasforgalma együtt az ötszázezer főt eléri.
(3)
A Kormányhivatal a nyilatkozatát - figyelemmel az Étv. 57/D. §-ában foglaltakra - abban a szakkérdésben adja meg, hogy az engedélyezési eljárás tárgyát képező épület az érintett településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggésben nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják az engedélyezéssel várható előnyöket.
5. §
(1)
A veszélyhelyzet ideje alatt az Étv. 60. § (8) bekezdésétől eltérően az új településfejlesztési tervet és településrendezési tervet legkésőbb 2027. július 1-jéig hatályba kell léptetni, és a 2012. augusztus 6-án hatályos szabályoknak megfelelő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vagy településrendezési eszközök módosítására 2027. június 30-ig van lehetőség.
(2)
Az Étv. 60. § (9) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig van lehetőség a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek figyelembevételével településrendezési eszköz elfogadására.
(3)
Az Étv. 60. § (10) bekezdésétől eltérően az új koncepció, stratégia, településrendezési eszközök készítésére irányuló eljárást 2023. december 31-ig önkormányzati döntéssel le kell zárni, amely 2027. június 30-ig maradhat hatályban, és módosításukra eddig az időpontig lehetőség van.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
7. §
(1)
E rendeletnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2023. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 4/A. §-át a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő, valamint a megismételt közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
