-
-
Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.
A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.
502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről
Járványügyi szabályok gazdasági társaságokra és más testületekre
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 35. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

- Magyarázat
Személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó átmeneti rendelkezéseket hirdettek ki veszélyhelyzet idejére.
Ennek értelmében módosulnak a jogi személyek (gazdasági társaságok) döntéshozatalát és ügyvezetését érintő egyes szabályok. A jogi személy döntéshozó szervének ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje. A döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó ügyekben - bizonyos esetekben - akár az ügyvezetés is határozhat, azzal, hogy a döntést a veszélyhelyzetet követő 90 napon belül újra napirendre kell tűzni.
A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések szerint a társasház a veszélyhelyzet ideje alatt - kivételektől eltekintve - nem tarthat közgyűlést, közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt és az intézőbizottságot. Köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.
A jogi személyek működésével kapcsolatos szabályok
Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó, az általánostól eltérő szabályokat állapít meg a jogi személyekre, a társasházakra, a köztestületekre, a közjegyzőkre, a bírósági végrehajtókra, az igazságügyi szakértőkre és az ügyvédekre.
A veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személyeknek és a nem jogi személy szervezeteknek (a továbbiakban együtt: jogi személy) a rájuk vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazniuk. A jogi személy döntéshozó szervének ülése nem tartható meg a tag személyes részvételét igénylő módon. Ehelyett a döntéshozó szerv
a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy
b) határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet.
Ezek valamelyikére abban az esetben is lehetőség van, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről nem vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik. Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve vagy más szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt a rendelet szabályai szerint megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.
Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, az elektronikus hírközlő eszközök használatának illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályait a jogi személy ügyvezetése állapítja meg és közli a tagokkal. A szabályok megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni. A napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető (Ptk. 3:17. § (3) bekezdése), és a határozat tervezetét a taggal közölni kell. Elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlét esetében
a) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat,
b) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
a) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
b) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,
c) a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,
d) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat, és
e) a tag a szavazatát elektronikus levelezési címre is megküldheti.
A döntéshozó szerv ülését a jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le, és készíti el az ülés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá. A jogi személy ügyvezetése köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő, tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.
Ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége a fentiek szerinti határozathozatallal előre láthatóan biztosítható, a döntéshozó szerv határozathozatalára a fentiek irányadók azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy abban valamennyi tag részt tudjon venni. Ugyancsak a fenti szabályok vonatkoznak a döntéshozatalra, ha a taglétszám az öt főt meghaladja, de a tíz főt nem haladja meg, és a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig, ha a jogi személy ügyvezetése azt kezdeményezi.
Ennek hiányában – ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak – a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben (ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is) a jogi személy ügyvezetése határoz. E jogkörében eljárva azonban nem módosíthatja például a jogi személy létesítő okiratát, nem dönthet a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről, a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el, és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet. Az így meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
Fenti szabályok nem vonatkoznak ugyanakkor a jogi személy döntéshozó szervére és az egyszemélyes jogi személy tagjára, ha a veszélyhelyzet idején alkalmazandó kijárási korlátozások, illetve a védelmi intézkedések betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban. Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van, a döntéshozó szerv hatáskörében az egyedüli tag vagy alapító írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.
A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is – a tag elektronikus levelezési címére (e-mail-cím) is megküldhetik. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, az írásbeli jognyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni.
A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. Közgyűlést abban az esetben kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. A veszélyhelyzet ideje alatt a közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt, és a közös képviselő sem szüntetheti meg a közös képviselői megbízatását. Ha a közös képviselő megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő az új közös képviselő megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait ellátni.
A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az országos elnök által meghatározott szabályokat kell alkalmazni.