Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról

    Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhelyzet idején

    Módosultak veszélyhelyzetben végzett távmunkára vonatkozó szabályok. A rendeleti felhatalmazás értelmében a távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályoktól el lehet térni, azzal, hogy a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége van az otthoni munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállaló költségei igazolás nélkül, legfeljebb a minimálbér 10%-ig elszámolhatóak (költségátalány), amennyiben a személyi jövedelemadózás során más, távmunkával kapcsolatos költségeket nem számol el.
    A Kormány
    az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
    az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
    az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
    nyomtatást
    1. §
    (1)
    A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86/A. §-a helyett a (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.
    (2)
    A távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
    (3)
    A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól.
    • Magyarázat
    • Meghivatkozott jogszabályok

    A Kormány 2020. november 4-étől ismét veszélyhelyzetet hirdetett, és ennek következtében az aktuális helyzetnek megfelelően napról napra újabb szigorítások lépnek életbe. A szigorítások sok esetben jelentősen megnehezítik a munkahelyek működését, így a Kormány lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben egy vállalkozás tevékenysége, működésének sajátossága lehetővé teszi, akkor átálljanak távmunkavégzésre, feltéve, hogy az átállás nem gátolja a munkavállalókat a feladataik teljes értékű elvégzésében.
     

    A vállalkozások veszélyhelyzetben történő továbbműködésének elősegítése érdekében a Kormány 2020. november 11-én kihirdette a távmunkával kapcsolatos szabályoknak a veszélyhelyzet során történő alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: kormányrendelet). A kormányrendelet a kihirdetés másnapján, 2020. november 12-én hatályba is lépett.

     

    Változás a távmunka munkajogi szabályaiban

    A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a távmunkára vonatkozó 196. §-ától.

    Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak. Például szabadon választhatóvá válik a munkavégzés helye, illetve a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.


     

    Változás a távmunka munkavédelmi szabályaiban

    A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át. Ez a rendelkezés a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait tartalmazza, például azt, hogy „a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket”.

    A kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban, a vállalkozás működésének sajátosságaihoz igazítva alakítsák a távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályokat, eltérve a munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseitől.

    A kormányrendelet rendelkezik továbbá arról, hogy távmunkavégzés esetén a munkáltató köteles tájékozatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
     

     

    Változás a távmunka adózási szabályaiban

    A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően lehet alkalmazni a távmunkával kapcsolatos költségtérítés adókötelezettségére vonatkozó szabályokat.
     

    Az átmenetileg hatályos rendelkezés szerint a távmunkavégzésre tekintettel kifizetett költségtérítéssel szemben igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munkaszerződésben foglaltak szerint, a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (jelenleg 16.100 forint). Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányosan kell megállapítani.
     

    Fontos, hogy abban az esetben van lehetőség igazolás nélküli költségelszámolásra, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számol el tételes költséget internethasználati díj, illetve a munkavégzési hely bérleti díja, közüzemi díja jogcímén.

    Ha például a munkáltató a távmunkavégzéssel összefüggésben havi 16.100 forint költségtérítést fizet a munkavállaló részére, akkor az elszámolás során adóelőleg nyilatkozatot kell tennie a magánszemélynek, melyben kéri, hogy a munkáltató az adóelőleg-megállapítása során az igazolás nélkül elszámolható költséget vegye figyelembe. A munkáltató ennek megfelelően nulla forint adóelőleg-alapot állapít meg. Tehát nem keletkezik a kifizetett költségtérítés után sem adókötelezettség, sem járulékkötelezettség, sőt az elszámolt összeget az adóbevallásban sem kell feltüntetni.

    A kormányrendelet szabályai – melyek a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 7. napjáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig lesznek hatályban – hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is tovább tudjanak működni.

     

    Tájékoztatás a távmunkavégzésnél biztosítandó munkakörülményekről


    Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya közzétette tájékoztatását az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés során biztosítandó munkakörülményekről.

    A szigorítások sok esetben jelentősen megnehezítik a munkahelyek működését, így a Kormány lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben egy vállalkozás tevékenysége, működésének sajátossága lehetővé teszi, akkor átálljanak távmunkavégzésre, feltéve, hogy az átállás nem gátolja a munkavállalókat a feladataik teljes értékű elvégzésében, továbbá betartják a szükséges munkavédelmi követelményeket.
     

    1. A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. A szűk munkatér nemcsak balesetveszélyes, de pszichés szempontból is megterhelő lehet.

    2. A helyiségben az ideális léghőmérséklet hideg évszakban 20-22 °C, meleg évszakban 21-24 °C, a páratartalmat 40-60 százalék között javasolt tartani.

    3. A munkahely megvilágításának legoptimálisabb módja a természetes megvilágítás (a helyiség alapterületének legalább 15-20 %-át kitevő ablakfelület). A mesterséges világítás a helyiségben legyen szórt, a munkaasztalon pedig irányított. Asztali lámpa alkalmazása esetén az általános mesterséges megvilágítást is használni kell, mert a jelentős megvilágítási különbségek miatt a szemnek gyakran kell a gyenge és erős fényhez alkalmazkodnia. A természetes és mesterséges fény, illetve a világos színű berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és lehetőleg ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

    4. A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a könnyű, szabad mozgást és a kényelmes testhelyzetet. A széknek támasztania kell a gerincet, felülete olyan legyen, hogy a munkavállaló ne csúszhasson le róla. A szék magassága legyen könnyen állítható, támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Amennyiben az ergonómiailag kedvező testtartás nem vehető fel, ajánlott lábtámaszt alkalmazni.

    5. A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

    6. A képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy a képernyőt néző személy tekintete a képernyőközepére irányuljon. Nagyon fontos a megfelelő monitor-szem távolság, ami a képernyő képátlójától függően kb. 50-75 cm legyen. Ha a távolság túl kicsi vagy túl nagy, a szem túlerőltetését okozhatja. A képernyő legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. A monitor felső széle szemmagasságban vagy kicsivel alatta helyezkedjen el. Akkor kényelmes a fejtartás, ha a tekintet a vízszintestől 35°-kal lefelé irányul, így a képernyő felületével megközelítően derékszöget zár be. A monitor és az iratok lehetőleg egyforma távolságra legyenek, hogy ne kelljen a szemnek állandóan alkalmazkodni.

    7. A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes testtartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet mindig a használó előtt, középen legyen, az asztallap szélétől olyan távolságra, hogy a kezeket és a csuklót meg lehessen támasztani.

    8. A laptopok vagy notebookok sajátos konstrukciójuk miatt külön billentyűzettel javasoltak folyamatos, illetve tartós munkára, mivel használatuk kedvezőbb, egymástól független elhelyezést is lehetővé tesz, a kéz, a csukló alátámasztása jobban biztosítható.

    9. A munkavégzéshez kizárólag olyan munkaeszközök alkalmazhatók, amelyek gyárilag biztonságos kialakításúak. A számítástechnikai eszközök kialakításukból adódóan biztosítják az áramütés elleni védelmet, sérülésmentes állapotukról azonban rendszeresen meg kell győződni.

    10. Az elektromos és hosszabbító kábelek ne legyenek összetekeredve és úgy kell elhelyezni azokat, hogy ne okozzanak botlásveszélyt, illetve ne sérülhessenek meg.

    11. Ha van ingatlanban áram-védőkapcsoló, illetve füstjelző, havonta ellenőrizni kell azok helyes működését a teszt gombbal.

    12. Rendszeresen, óránként legalább tízperces szünetet szükséges beiktatni, ajánlott felállni, mozogni, nyújtózni.

    13. A járványveszély miatt a COVID-19 megbetegedés megelőzése érdekében az otthoni távmunkavégzés során is ajánlott a megelőző járványügyi intézkedések betartása. Fokozottan ügyelni kell a tisztaságra, a rendszeres fertőtlenítő takarítás elvégzésére, különösen az ingatlan elhagyását követően a visszatéréskor vagy ha vendéget fogadtunk. A fertőtlenítő takarítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a kézzel gyakran érintett felületek – munkaasztal, számítógép billentyűzet, egér, mobiltelefon, ajtókilincsek, korlátok, villanykapcsolók, mosdók csaptelepei stb. – vírusölő hatású szerrel történő fertőtlenítésére. Ezen kívül javasolt a rendszeres természetes szellőztetés.

    14. A távmunka során bekövetkezett balesetet a munkavédelmi törvény értelmében a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató részére, akinek a balesetet meg kell vizsgálnia és döntenie kell a munkabalesetté minősítés kérdésében. Amennyiben a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján munkabalesetnek tekinti, a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit a hasonló balesetek megelőzése céljából.

    (www.ommf.gov.hu)

     (Lezárva: 2020. november 16.)

     


     

    1/A. §
    (1)
    Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végzett távmunka esetén
    a)
    a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,
    b)
    a munkavállaló a munkavégzés helyét az a) pont szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg,
    c)
    a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását - eltérő megállapodás hiányában - számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.
    (2)
    A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely).
    (3)
    A (2) bekezdés szerinti távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.
    (4)
    A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.
    (5)
    A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
    (6)
    Az (5) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja - így különösen az Mvt. 8. §-ában, valamint az Mvt. 57. és 58. §-ában megjelölt személy - a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.
    (7)
    A távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.
    (8)
    Az Mvt. 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.
    1/B. §
    A munkaviszonyban álló felek az e rendeletben foglalt munkavédelmi rendelkezésektől eltérhetnek.
    2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
    nyomtatást
    2. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta
    a)
    a 2021. év esetében a 2021. február 1-jétől,
    b)
    az ezt követő évek esetében az adóév első napján
    • Magyarázat

    Változás a távmunka adózási szabályaiban

     

    A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően lehet alkalmazni a távmunkával kapcsolatos költségtérítés adókötelezettségére vonatkozó szabályokat.
    https://jogkoveto.hu/tudastar/koltsegelszamolas-ha-tavmunkazunk

    Az átmenetileg hatályos rendelkezés szerint a távmunkavégzésre tekintettel kifizetett költségtérítéssel szemben igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munkaszerződésben foglaltak szerint, a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (jelenleg 16.100 forint). Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányosan kell megállapítani.
    https://jogkoveto.hu/tudastar/jarhat-e-utazasi-koltsegterites-tavmunka-eseten

    Fontos, hogy abban az esetben van lehetőség igazolás nélküli költségelszámolásra, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számol el tételes költséget internethasználati díj, illetve a munkavégzési hely bérleti díja, közüzemi díja jogcímén.

    Ha például a munkáltató a távmunkavégzéssel összefüggésben havi 16.100 forint költségtérítést fizet a munkavállaló részére, akkor az elszámolás során adóelőleg nyilatkozatot kell tennie a magánszemélynek, melyben kéri, hogy a munkáltató az adóelőleg-megállapítása során az igazolás nélkül elszámolható költséget vegye figyelembe. A munkáltató ennek megfelelően nulla forint adóelőleg-alapot állapít meg. Tehát nem keletkezik a kifizetett költségtérítés után sem adókötelezettség, sem járulékkötelezettség, sőt az elszámolt összeget az adóbevallásban sem kell feltüntetni.

    A kormányrendelet szabályai – melyek a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 7. napjáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig lesznek hatályban – hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is tovább tudjanak működni.
     

    3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
    nyomtatást
    3. §
    (1)
    A veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 196. §-a helyett a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
    (2)
    Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.
    (3)
    A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
    (4)
    Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során
    a)
    a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
    b)
    a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,
    c)
    a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és
    d)
    a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
    (5)
    Ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
    (6)
    A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.
    • Magyarázat

    Változás a távmunka munkajogi szabályaiban

     

    A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a távmunkára vonatkozó 196. §-ától.

    Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak. Például szabadon választhatóvá válik a munkavégzés helye, illetve a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.
    https://jogkoveto.hu/tudastar/tavmunka-otthoni-munka-home-office


     

    3/A. §
    Az Mt. 197. §-a a veszélyhelyzet ideje alatt nem alkalmazható.
    4. Záró rendelkezések
    4. §
    (1)
    Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2)
    Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
    5. §
    (1)
    A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.