Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről

    Ismét jár adókedvezmény a veszélyhelyzettel leginkább érintett vállalkozásoknak

    A Kormány a 2020. november 4-étől ismételten kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel az Országgyűlés felhatalmazása alapján újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket vezet be. Ezek egyike a veszélyhelyzettel leginkább érintett vállalkozások által érvényesíthető adókedvezmény.
    A Kormány a koronavírus világjárvány egészségügyi és nemzetgazdasági hatásainak egyidejű kezelése, az emberi életek védelme és a munkahelyek megőrzése érdekében egyetért adókedvezmények biztosításával, a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével és bértámogatások nyújtásával.
    A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    1. Adófizetési kedvezmény
    nyomtatást
    1. §
    (1)
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.
    (2)
    A Szocho tv. alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2021. március és április hónap tekintetében nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató
    a)
    egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
    b)
    a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
    • Magyarázat

    A Kormány a 2020. november 4-étől ismételten kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel az Országgyűlés felhatalmazása alapján újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket vezet be. Ezek egyike a veszélyhelyzettel leginkább érintett vállalkozások által érvényesíthető adókedvezmény.

    A Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján
    • adókedvezmények biztosításával, 
    • a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével, és
    • bértámogatások nyújtásával
    igyekszik enyhíteni a koronavírus-világjárvány gazdasági következményeit.

    A gazdaságvédelmi intézkedéseket a Magyar Közlöny 242. számában megjelent 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2020. november 11. napján hatályba is lépett.

     

    Ki érvényesíthet adókedvezményt?

    A Korm. rendelet szerint adókedvezményt a meghatározott tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató kifizető érvényesíthet.

    Az adókedvezményre jogosító tevékenységi körök:
    1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610)
    2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621)
    3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630)
    4. Filmvetítés (TEÁOR 5914)
    5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230)
    6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551)
    7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001)
    8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002)
    9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004)
    10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102)
    11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104)
    12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311)
    13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
    14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313)
    15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319)
    16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 9321)
    17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604), ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak
    18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)

    Tényleges főtevékenységnek a rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

     

    Milyen adókedvezmény érvényesíthető?

    1. Szociális hozzájárulási adókedvezmény
    Nem kell teljesítenie a felsorolt tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek 2020. november hónapra vonatkozóan a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

    2. Szakképzési hozzájárulás-kedvezmény
    Nem keletkezik a felsorolt tényleges főtevékenységet folytató szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizetőnek 2020. november hónapra vonatkozóan szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

    3. Rehabilitációs hozzájárulás-kedvezmény
    Mentesül a felsorolt tényleges főtevékenységet folytató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizető az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.

    4. KIVA kedvezmény
    A kisvállalati adóalany a felsorolt tényleges főtevékenységével összefüggésben a 2020. november havi időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

     

    Van-e feltétele a kedvezmények igénybevételének?

    A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket felmondással nem szünteti meg 2020. november hónapban.

    A mentességek igénybevételének további feltétele, hogy
    a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
    b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

     

    2. §
    Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra.
    3. §
    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető 2020. évben két hónapra, 2021. évben öt hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget és a 2021. év első negyedévére előleget nem fizet.
    4. §
    A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
    4/A. §
    A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató), 2021. március és április hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét, és nem csökkenti a Katv. 8. § (6) bekezdése szerinti értékhatárt. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2021. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.
    nyomtatást
    5. §
    (1)
    Az 1-4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként
    1.
    Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
    2.
    Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
    3.
    Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
    4.
    Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
    5.
    Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
    6.
    Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
    7.
    Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
    8.
    Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
    9.
    Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
    10.
    Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
    11.
    Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
    12.
    Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
    13.
    Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
    14.
    Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
    15.
    Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
    16.
    Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
    17.
    Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,
    18.
    M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)
    19.
    Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
    20.
    Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
    21.
    Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
    22.
    Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
    23.
    Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy
    24.
    Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet
    25.
    M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenységet
    (2)
    Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1-4. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
    (2a)
    Az (1) bekezdés 25. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1-4. §, valamint a 14. § szerinti rendelkezések, ha
    a)
    nem a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, és
    b)
    a tevékenységet végző rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerinti közúti személyszállítási engedéllyel.
    (3)
    Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
    (4)
    Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. év november és december hónapjára, valamint 2021. év január, február, március, április és május hónapjára illeti meg az 1-4. § szerinti kedvezmény.
    • Magyarázat

    Ki érvényesíthet adókedvezményt?

    A Korm. rendelet szerint adókedvezményt a meghatározott tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató kifizető érvényesíthet.

    Az adókedvezményre jogosító tevékenységi körök:
    1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610)
    2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621)
    3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630)
    4. Filmvetítés (TEÁOR 5914)
    5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230)
    6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551)
    7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001)
    8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002)
    9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004)
    10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102)
    11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104)
    12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311)
    13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
    14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313)
    15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319)
    16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 9321)
    17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604), ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak
    18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)

    Tényleges főtevékenységnek a rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

     

    Milyen adókedvezmény érvényesíthető?

    1. Szociális hozzájárulási adókedvezmény
    Nem kell teljesítenie a felsorolt tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek 2020. november hónapra vonatkozóan a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

    2. Szakképzési hozzájárulás-kedvezmény
    Nem keletkezik a felsorolt tényleges főtevékenységet folytató szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizetőnek 2020. november hónapra vonatkozóan szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

    3. Rehabilitációs hozzájárulás-kedvezmény
    Mentesül a felsorolt tényleges főtevékenységet folytató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizető az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.

    4. KIVA kedvezmény
    A kisvállalati adóalany a felsorolt tényleges főtevékenységével összefüggésben a 2020. november havi időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

     

    Van-e feltétele a kedvezmények igénybevételének?

    A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket felmondással nem szünteti meg 2020. november hónapban.

    A mentességek igénybevételének további feltétele, hogy
    a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
    b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

     

    Mit jelent a tényleges főtevékenység?

     

    A Kormány a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket vezetett be, melyek jellemzően akkor érvényesíthetőek, ha a vállalkozás a rendeletben meghatározott TEÁOR tevékenység(ek)et tényleges főtevékenységként végzi. Gyakori kérdés, hogy mit kell tényleges főtevékenységként figyelembe venni?

    A koronavírus-világjárvány második hulláma miatt kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel bevezetett gazdaságvédelmi intézkedéseket a Magyar Közlöny 242. számában megjelent 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza, amely 2020. november 11. napján hatályba is lépett.
     

    Az egyik gazdaságvédelmi intézkedés értelmében a meghatározott tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató kifizetők adókedvezményeket érvényesíthetnek. 

    A kedvezmény érvényesíthető a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és a kisvállalati adó tekintetében.

    A Korm. rendelet szerint az adókedvezményre jogosító tevékenységi körök:
    1.    Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610)
    2.    Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621)
    3.    Italszolgáltatás (TEÁOR 5630)
    4.    Filmvetítés (TEÁOR 5914)
    5.    Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230)
    6.    Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551)
    7.    Előadó-művészet (TEÁOR 9001)
    8.    Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002)
    9.    Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004)
    10.    Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102)
    11.    Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104)
    12.    Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311)
    13.    Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
    14.    Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313)
    15.    Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319)
    16.    Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 9321)
    17.    Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604), ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak
    18.    M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)

    A másik gazdaságvédelmi intézkedés értelmében a szálláshely-szolgáltatók kérelmezhetik a foglalásaik kieséséből származó költségeik megtérítését.

    A Korm. rendelet szerint azok jogosultak a támogatás igénylésére, akik tényleges főtevékenységként
    1.    szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
    2.    üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
    3.    kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
    4.    egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet
    végeznek.


    A harmadik gazdaságvédelmi intézkedés értelmében a meghatározott tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató munkaadók bértámogatást igényelhetnek.

    A Korm. rendelet szerint a bértámogatást azok a munkaadók jogosultak igényelni, akik adókedvezményekre is jogosultak. Tehát a fent, 1-18. pontok alatt felsorolt tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató vállalkozások érvényesíthetik az adókedvezményeket és igényelhetik a bértámogatást.

     

    Mi a tényleges főtevékenység?

    A Korm. rendelet szerint tényleges főtevékenységnek a Korm. rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

    E meghatározás alapján – az adóhatóság álláspontja szerint – egy vállalkozásnak egyetlen tényleges főtevékenysége lehet, ez pedig az a vállalkozási tevékenység, amelyből az adózónak a legtöbb bevétele származik. Ez a tevékenység akkor minősül a Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenységnek, ha az abból származó bevétel eléri az összes bevétel 30 százalékát.

    A kedvezményekre való jogosultságot úgy lehet megállapítani, hogy
    (1) elsődlegesen összesíteni kell a vállalkozási bevételeket,
    (2) meg kell állapítani, hogy melyik vállalkozási tevékenységhez köthető a legnagyobb összegű bevétel, és
    (3) ha e tevékenység a kedvezményezett tevékenységek körébe esik, akkor meg kell állapítani az adott vállalkozási tevékenységből származó bevételnek az összes bevételhez viszonyított arányát,
    (4) ha a megállapított arány a 30 százalékot meghaladja, akkor a kedvezmények alkalmazására van lehetőség.

    Összefoglalva: egy vállalkozásnak egy tényleges főtevékenysége lehet, és kizárólag ezen tevékenységéből származó bevételének kell elérnie a Korm. rendelet szerinti arányt, azaz nincs arra lehetőség, hogy több kedvezményezett tevékenysége bevételét is figyelembe vegye a 30 százalékos arányszám eléréséhez.

    Elméletben ugyan nem kizárt, hogy több tevékenység bevétele esetlegesen azonos nagyságú és még az összes bevételhez viszonyított aránya is egyező legyen. Ha ilyen eset ténylegesen előfordulna, akkor a kedvezményi szabályok alkalmazásának nincs akadálya, feltéve, hogy legalább az egyik tevékenység kedvezményezett tevékenységnek minősül.

    E rendelkezésnek megfelelően, ha például az adózó 2020. november 11. napját megelőző hat hónapban végzett a Korm. rendeletben meghatározott TEÁOR számmal azonosított kedvezményezett tevékenységet, és az abból származó bevétele az adott időszakban a teljes bevételhez viszonyítva a legtöbb volt, de nem érte el a bevétel 30 százalékát, akkor az adózó a Korm. rendeletben meghatározott kedvezményekre nem lesz jogosult. Ugyanúgy nem lesz jogosult a kedvezmények érvényesítésére az adózó, ha a Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban végzett kedvezményezett tevékenységet, de az abból származó bevétele kevesebb, mint a nem kedvezményezett tevékenységből származó bevétele. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége annak, hogy a Korm. rendeletben meghatározott TEÁOR számmal azonosított kedvezményezett tevékenységéből származó bevétele eléri-e a teljes bevétel 30 százalékát vagy sem.

    Fontos, hogy a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából nem releváns, hogy az adóhatósági nyilvántartásban az adózónak milyen főtevékenysége van bejelentve. 

    Milyen időszakra vonatkozóan kell a bevételt figyelni?

    A Korm. rendelet 2020. november 11. napján lépett hatályba, tehát az ezt megelőző hat hónapban elért bevételt kell figyelembe venni. A Korm. rendelet alapján azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy a megelőző hat hónapot pontosan hogyan kell számítani.

    Szakmai körökben két állásponttal találkozhatunk. Az egyik álláspont szerint a 2020. november 11. napját megelőző 6 naptári hónapot, vagyis 2020. május 1. és október 31. közötti időszakot kell figyelembe venni. A másik álláspont szerint a 2020. november 11. napját közvetlenül megelőző 6 hónapot, vagyis 2020. május 11. és november 10. közötti időszakot kell figyelembe venni. 

    Adószakértőként a második álláspontot képviselem, vagyis az általános határidő számítási szabály alapján kell eljárni. Eszerint a hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napján. 

    Érdemes megjegyezni, hogy ezt az álláspontot az adóhatóság is megerősítette a koronavírus járvány első hulláma idején megjelent egyik gyakori kérdésre adott válaszában.

    A cikkben érintett kedvezmények érvényesítésének további feltételei is vannak, melyeket korábban már részleteztünk.


    (Lezárva: 2020. november 17.)

     

     

     

     

     

    6. §
    (1)
    Az 1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.
    (2)
    Az 1-5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy
    a)
    a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
    b)
    a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
    (3)
    A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.] (a továbbiakban: átmeneti közlemény) 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.
    (4)
    Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
    (5)
    A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
    2. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
    nyomtatást
    7. §
    (1)
    A tényleges főtevékenységként
    a)
    Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
    b)
    Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
    c)
    Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
    d)
    Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet
    (2)
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át.
    (3)
    A (2) bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy
    a)
    a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,
    b)
    a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és
    c)
    a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.
    (4)
    A támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg.
    • Magyarázat
    • Meghivatkozott jogszabályok

    Az állam anyagi támogatással segíti a szálláshely-szolgáltatókat


    A Kormány gazdaságvédelmi rendelete szerint az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltatók részére a 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 százalékát.

    A Kormány a 2020. november 4-étől ismételten kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel az Országgyűlés felhatalmazása alapján újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket vezetett be a koronavírus-világjárvány gazdasági következményeinek enyhítése érdekében. 

    Az egyik gazdaságvédelmi intézkedés értelmében a legújabb intézkedések miatt nehéz helyzetbe került szálláshely-szolgáltatók kérelmezhetik a foglalásaik kieséséből származó költségeik megtérítését.


    Kik a jogosultak?

    A Kormány döntése szerint azok jogosultak a támogatás igénylésére, akik tényleges főtevékenységként
    –    szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
    –    üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
    –    kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
    –    egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet
    végeznek.

    A támogatást kizárólag a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek igényelhetik.

    Milyen támogatás igényelhető?

    A támogatásra jogosult részére az állam megtéríti a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 százalékát.

    A megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek a rendelet hatálybalépésétől, azaz 2020. november 11. napjától számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.

    Mi a feltétele a támogatásnak?

    A támogatás feltétele, hogy
    a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,
    b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti.

    Hol igényelhető a támogatás?

    Az intézkedést a Magyar Közlöny 242. számában megjelent 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet tartalmazza, mely 2020. november 11. napján hatályba is lépett, de a támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg, mely cikkünk lezárásáig még nem jelent meg.

    (Lezárva: 2020. november 16.)

    ismételten kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel
    nehéz helyzetbe került szálláshely-szolgáltatók
    8. §
    (1)
    A 7. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.
    (2)
    Ha a kedvezményezett árbevétele a támogatható időszakban legalább 30%-kal csökken 2019 ugyanezen időszakához képest, az (1) bekezdés szerinti állami támogatás az átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás), egyéb esetben pedig az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható.
    (3)
    Ha a kedvezményezett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásként nem jogosult a 7. § (2) bekezdése szerinti teljes támogatásra, a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatást átmeneti támogatásként is igénybe veheti.
    9. §
    (1)
    A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk
    (1)
    bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.12. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
    (2)
    A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
    (3)
    Az a vállalkozás részesülhet fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
    (4)
    A (3) bekezdéstől eltérően fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
    10. §
    (1)
    A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható időszakban felmerült árbevételének a változó költségekkel csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet.
    (2)
    A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg sem a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, sem pedig az (1) bekezdés szerinti elszámolható költségek 70%-át vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 90%-át.
    (3)
    A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nem halmozható más, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással.
    (4)
    Ha a kedvezményezett az általa igénybe vett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás támogatható időszakát tartalmazó pénzügyi évre vonatkozó - könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött - éves beszámolója alapján meghaladta az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt, a kedvezményezett a túltámogatást köteles visszafizetni.
    11. §
    (1)
    Az átmeneti támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
    (2)
    Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
    (3)
    Az a vállalkozás részesülhet az átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.
    (4)
    A (3) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
    12. §
    (1)
    Az átmeneti támogatás támogatástartalma az átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
    (2)
    Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható az 1407/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással, ha támogatáshalmozás nem vezet az (1) bekezdés szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.
    (3)
    Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
    (4)
    Az átmeneti támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással. Az átmeneti támogatás halmozható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással.
    13. §
    (1)
    Az egyedi átmeneti támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. augusztus 1-jéig továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait.
    (2)
    Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni.
    3. Bértámogatás igénybevétele
    nyomtatást
    14. §
    (1)
    Az 5. § (1) bekezdése szerinti és a munkaerőpiaci program szerinti személyek az ezen alcím szerinti rendelkezéseket alkalmazhatják.
    (2)
    Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben
    a)
    a munkaadó vállalja, hogy a támogatás időtartamának utolsó napját követő hónap végéig felmondással vagy közös megegyezéssel a munkavállaló jogviszonyát nem szünteti meg, és
    b)
    a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.
    (3)
    A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújtja be.
    (4)
    A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.
    (4a)
    Ha a határozattal megállapított támogatásra a munkaadó bármely okból már nem vagy nem teljes egészében jogosult, azt - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - haladéktalanul be kell jelentenie a határozatot hozó fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
    (5)
    A támogatás legfeljebb 2020. év november és december hónapjára, valamint a 2021. év január, február, március, április és május hónapjára nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint támogatási előlegként kerül folyósításra.
    (5a)
    A munkaadó a támogatás időtartamának utolsó napját követő második hónap végéig - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - igazolja, hogy a részére folyósított támogatásra jogosult volt. Amennyiben ezen időpontig a munkaadó nem vagy csak részben igazolja a támogatásra való jogosultságát, a részére folyósított támogatás azon részét, amelyet jogosulatlanul vett igénybe, vissza kell fizetnie.
    (5b)
    Ha a munkaadó a fővárosi és megyei kormányhivatal által megállapított visszafizetési kötelezettségének a visszafizetési kötelezettség megállapításától számított harmincadik napig eleget tesz, részére további, a visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó szankció nem kerül megállapításra.
    (5c)
    A munkaadó a visszafizetési kötelezettség megállapításától számított harmincadik napig fizetési moratórium iránti kérelmet nyújthat be, amely alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal 2022. május 31. napjában állapítja meg a visszakövetelés napját, és ettől az időponttól számítva három hónap időtartamra járó részletfizetési kedvezményt biztosít.
    (6)
    A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (7)
    A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható.
    (7a)
    Az e § szerinti támogatás a 2021. évben a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 4. Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható.
    (8)
    A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.
    (9)
    Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
    (10)
    A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
    • Magyarázat

    Ki igényelhet bértámogatást?

    A Korm. rendelet szerint a bértámogatást a meghatározott tevékenységi kört tényleges főtevékenységként folytató munkaadó igényelhet.

    A bértámogatásra jogosító tevékenységi körök:
    1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610)
    2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621)
    3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630)
    4. Filmvetítés (TEÁOR 5914)
    5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230)
    6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551)
    7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001)
    8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002)
    9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004)
    10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102)
    11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104)
    12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311)
    13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
    14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313)
    15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319)
    16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 9321)
    17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604), ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak
    18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)

    Tényleges főtevékenységnek a rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

     

    Mekkora összegű bértámogatás igényelhető?

    A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű támogatás igényelhető.

    A támogatás legfeljebb 2020. november hónapra igényelhető.

     

    Van-e feltétele a bértámogatás igénybevételének?

    A bértámogatás a munkaadó részére abban az esetben jár, ha 
    a) a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és
    b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

    Hol igényelhető a bértámogatás?

    A munkaadó a bértámogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be 2020. november 11. napjától 2020. december 11-ig. A kormányhivatal a kérelemről 8 munkanapon belül dönt. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére utólag kerül folyósításra. 

    A bértámogatás igénylésére szolgáló nyomtatvány az alábbi linken letölthető a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról:
    https://nfsz.munka.hu/cikk/1294/Agazati_bertamogatasi_program
     

    4. Záró rendelkezések
    15. §
    Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
    16. §
    A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
    a)
    a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
    b)
    a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2020. december 31. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.
    17. §
    A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
    a)
    a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 32/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
    b)
    a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. február 8. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.
    17/A. §
    A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
    a)
    a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosításáról szóló 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
    b)
    a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. március 5. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.
    17/B. §
    A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése és a 19. § szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
    a)
    a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
    b)
    a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. április 6. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.
    17/C. §
    A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
    a)
    a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 204/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
    b)
    a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. május 5. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.
    18. §
    A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 3. alcím szerinti határozattal már megítélt bértámogatást - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint - támogatási előlegként kell a munkaadó részére folyósítani.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.