Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről

    Kijárási tilalom este 8 órától, bezárnak az éttermek, szállodák.

    A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések között rendeletben erősítették meg (szigorították) a kötelező maszkviselés szabályait, kiterjesztve azt a közterületekre is. Bevezetésre került az éjszakai kijárási és gyülekezési tilalom, kiegészítve a rendezvényeken, vendéglátó üzletekben és szálláshelyeken való tartózkodás tilalmával. Újra bevezetésre került a közép- és felsőoktatásban a digitális oktatás. Az üzletek este 7 órától reggel 5 óráig kötelesek zárva tartani.
    A Kormány
    az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
    a 15. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
    a 20. § és a 30. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
    a 21. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
    a 31. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
    az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
    a következőket rendeli el:
    (4)
    Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)-g) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
    8. §
    (1)
    A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzlet (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) kerthelyiségében vagy teraszán reggel 5 óra és este 9.30 óra között a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett.
    (2)
    Este 9.30 óra és reggel 5 óra között a vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása tilos.
    (3)
    A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével a vendéglátó üzleten belül mindenki köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni.
    (4)
    A vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán
    a)
    a vendéglátó üzlet vendéggel érintkező munkatársa az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon köteles maszkot viselni,
    b)
    a vendég nem köteles maszkot viselni.
    (5)
    A (2)-(4) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
    (6)
    A vendéglátó üzleten belül
    a)
    az ott foglalkoztatottak kivételével és
    b)
    a (7) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
    (7)
    A vendéglátó üzleten belül való tartózkodás
    a)
    az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében és
    b)
    a vendéglátó üzlet mellékhelyiségének használata céljából
    (8)
    A (6) és a (7) bekezdést nem kell alkalmazni
    a)
    a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
    b)
    a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
    c)
    a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
    d)
    az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
    (9)
    A (6) és a (7) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
    (10)
    A Kormány felhívja a vendéglátó üzletek üzemeltetőit arra, hogy a vendéglátó üzletekben az általános közegészségügyi és járványügyi szabályokat fokozottan érvényesítsék.
    11. §
    A 9. és 10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
    a)
    a vendéglátó üzlet,
    b)
    az üzlet,
    c)
    a lottózó,
    d)
    a nemzeti dohánybolt,
    e)
    a gyógyszertár,
    f)
    az üzemanyag-töltőállomás, valamint
    g)
    a szálláshely
    9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai
    nyomtatást
    15. §
    (1)
    A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.
    (2)
    Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
    (3)
    A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
    (4)
    Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
    (5)
    A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
    (6)
    A veszélyhelyzet idején az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.
    • Magyarázat

    Ismét változtak az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelem szabályai

    A Kormány tavasszal a koronavírus-járvány terjedése miatt enyhített az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem szabályain. A koronavírus-világjárvány második hullámára tekintettel most ismét veszélyhelyzeti szabályok léptek életbe.

    A Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján elfogadta és kihirdette a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet. A rendelet 2020. november 11-én hatályba is lépett. E rendelet tartalmazza az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályait.

    Lássuk, melyek ezek a veszélyhelyzeti szabályok?

     

    1. Veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. 

    Üzleten kívüli kereskedésnek minősül a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

     

    2. A lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja. 

     

    3. A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható. 

     

    4. A veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

    A rendelkezés alkalmazásához szükséges fogalmak:

    Napi fogyasztási cikknek minősül a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

    Vendéglátó tevékenységnek minősül a vendéglátó-ipari termékek előállítása, tárolása, szállítása, forgalomba hozatala a végső fogyasztónak, illetve más vendéglátónak. [Ld. a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet]

    Vendéglátó-ipari terméknek minősül az olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak. [Ld. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény mellékletének 71. pontja]

     

    5. Veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható. 

    Csomagküldő kereskedelemnek minősül az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

     

    6. A nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető. 

     

    7. A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak (lényegében a taxisoknak) a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján végzett tevékenységük során 
    a)    a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint 
    b)    ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
     

    16. §
    A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során
    a)
    a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint
    b)
    ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben
    11. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése
    20. §
    (1)
    A Magyar Honvédség a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Hvt. 54/E. §-a szerint közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.
    (2)
    A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során
    a)
    ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
    b)
    közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
    c)
    közterületi járőrszolgálatot lát el.
    (3)
    A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el.
    (4)
    A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszélyhelyzet ideje alatt - a Hvt. 81. § (1) bekezdés l) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben - a Magyar Honvédség önállóan vagy a rendőrséggel együtt
    a)
    a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja döntése,
    b)
    a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,
    c)
    a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy
    d)
    a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése
    (5)
    A Magyar Honvédség a veszélyhelyzet ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az Operatív Törzs felkérése alapján közreműködik a SARS-CoV-2 koronavírus elleni tömeges oltási feladatok biztosításában a kapacitásai, valamint az egyéb, a veszélyhelyzet és a járványügyi készültség ideje alatt ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett.
    (2)
    Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 8. § (5) és (9) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése, 9/A. § (2) bekezdése, a 11. § b)-g) pontja, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően
    a)
    100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
    b)
    a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt - a 17. § (6) bekezdése kivételével - legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
    (4)
    A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
    (5)
    A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
    a)
    a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
    b)
    azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
    (10)
    A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója
    a)
    az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,
    b)
    a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
    a)
    az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. § (3) bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. § (1) és (5) bekezdésében, 8. § (2)-(4), (6) és (7) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében
    15. Záró rendelkezések
    25. §
    E rendelet hatálybalépése előtt elkövetett,
    a)
    a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 9. §-a, valamint
    b)
    a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 10. § (1) bekezdése
    26. §
    E rendelet hatálybalépését megelőzően
    a)
    az R1. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 3. §-a, valamint,
    b)
    az R2. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 5. §-a
    28/A. §
    (2)
    Az (1) bekezdés nem érinti a védett vásárlási idősáv felfüggesztéséről szóló 576/2020. (XII. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a 22. § alapján indított eljárásokat, azokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában alkalmazandó szabályok szerint kell elbírálni.
    28/B. §
    A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek veszélyhelyzeti módosításáról szóló 28/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a 22. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában alkalmazandó szabályok szerint kell elbírálni.
    28/C. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a 3. §-ra, valamint a 9. §-ra tekintettel a 22. §, valamint a 23. § alapján indított eljárásokat, az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/D. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. § (1) bekezdés h) pontjára, 2. § (4) bekezdésére, 8. §-ára, 11. §-ára tekintettel az R3. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22-23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/E. §
    A kijárási tilalom kezdetének este 11 órára történő módosításáról szóló 191/2021. (IV. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. §-ra tekintettel a 22. § és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/F. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. §-ra, 6. §-ra, 8. §-ra, 10. §-ra, 12. §-ra tekintettel az R4. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. § és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/G. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. §-ra, 3-6. §-ra, 8. §-ra, 9. §-ra, 11. §-ra, 12. §-ra tekintettel az R5. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. § és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/H. §
    Az egyes veszélyhelyzeti kormányrendeleteknek a nevelési, oktatási intézményeket érintő módosításáról szóló 346/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. és 18. §-ra tekintettel az R6. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/I. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. §-ra, 2. §-ra, 5-6/C. §-ra, 8. §-ra, 10. §-ra, valamint 12-13/A. §-ra tekintettel az R7. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/J. §
    A koronavírus-világjárvány elleni egyes védelmi intézkedések megszüntetéséről szóló 77/2022. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1-2. §-ra, valamint 5-7. §-ra tekintettel az R8. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    29. §
    Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
    31. §
    Hatályát veszti az R1.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.