Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről

    Kijárási tilalom este 8 órától, bezárnak az éttermek, szállodák.

    A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések között rendeletben erősítették meg (szigorították) a kötelező maszkviselés szabályait, kiterjesztve azt a közterületekre is. Bevezetésre került az éjszakai kijárási és gyülekezési tilalom, kiegészítve a rendezvényeken, vendéglátó üzletekben és szálláshelyeken való tartózkodás tilalmával. Újra bevezetésre került a közép- és felsőoktatásban a digitális oktatás. Az üzletek este 7 órától reggel 5 óráig kötelesek zárva tartani.
    A Kormány
    az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
    a 15. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
    a 20. § és a 30. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
    a 21. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
    a 31. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
    az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
    a következőket rendeli el:
    1. A maszkviselési szabályok
    nyomtatást
    1. §
    (1)
    Az egészségügyi intézmény területén a kötelező maszkviselés szabályait az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
    (2)
    A szociális intézmény területén a kötelező maszkviselés szabályait a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
    (3)
    Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg.
    • Magyarázat

    A Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján elfogadta és kihirdette a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet. A rendelet 2020. november 11-én hatályba is lépett. 

    A kormányrendelet egyik fontos védelmi intézkedése a részleges kijárási tilalom elrendelése.

    Este 8 óra és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. 
    Ebben az esti és éjszakai időszakban az alábbi esetekben megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás:

    a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,

    b) munkavégzés céljából,

    c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából, és 

    d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából, edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából, edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából.

    Fontos, hogy a b)-c)-d) pontokban felsorolt esetekben okirattal szükséges igazolni a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyásának, illetve a közterületen történő tartózkodás indokoltságát.

    Ezen okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a b)-c)-d) pontok szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
    Az igazolás tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján is közzétette.

     

    1/A. §
    A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetője, valamint a felsőoktatási intézmény rektora határozza meg a vezetése alatt álló intézmény területén a maszkviselés szabályait, azzal, hogy a maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg.
    1/B. §
    Az 1. § (1) és (2) bekezdésében, az 1/A. §-ban, valamint a 2. § (1) bekezdésében meghatározott helyszínek kivételével a munkáltató határozza meg a munkavégzés során a maszkviselés szabályait, azzal, hogy a maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg.
    1/C. §
    A vallási közösség szertartásán a maszkviselés szabályairól a vallási közösség dönt.
    2. §
    (1)
    A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles
    a)
    a tömegközlekedési eszközön utasként, illetve - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a tömegközlekedési eszközön történő munkavégzés során,
    b)
    a pályaudvarok, az állomások, illetve a megállóhelyek utasforgalom számára megnyitott részein, valamint a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló azon munkahelyein, ahol az utasok és a dolgozók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek
    c)
    az üzletben történő vásárlás, illetve - a (3a) bekezdés szerinti kivétellel - az üzletben történő munkavégzés során,
    d)
    - az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével - a bevásárlóközpont területén,
    e)
    a fellépők kivételével az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény helyszínén, függetlenül annak nyilvánosságától - így különösen színház, tánc-, zeneművészet -,
    f)
    - az irodák és az üzemi helyiségek kivételével - a mozi területén,
    g)
    a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
    ga)
    muzeális intézmény látogatók számára nyitva álló területén,
    gb)
    nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény látogatók számára nyitva álló területén,
    gc)
    kép- és hangarchívum látogatók számára nyitva álló területén,
    gd)
    közművelődési intézmény látogatók számára nyitva álló területén, ge) közösségi színtér látogatók számára nyitva álló területén,
    gf)
    integrált kulturális intézmény látogatók számára nyitva álló területén,
    h)
    a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
    ha)
    közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
    hb)
    nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
    i)
    ügyfélfogadási időben
    ia)
    a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
    ib)
    az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
    ic)
    minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben - az ott foglalkoztatottakat is beleértve - rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,
    j)
    a sportolók, az edzők, a mérkőzésvezető, a versenybíró és ezek segítői kivételével a zárt térben megrendezett sportrendezvény résztvevője a sportrendezvény helyszínén,
    k)
    a fellépők, illetve a felszólalók kivételével a zárt térben tartott zenés, táncos rendezvény, kulturális esemény, falunap, illetve egyéb rendezvény helyszínén történő munkavégzés során,
    l)
    az edző- és fitneszteremben, az uszodában, a közfürdőben, illetve a jégpálya területén történő munkavégzés során,
    m)
    a szálláshelyen történő munkavégzés során,
    n)
    - a (3a) bekezdés szerinti kivétellel - a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) történő munkavégzés során
    (2)
    Értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személy
    a)
    a fogyatékosságügyi országos érdekvédelmi szervezet által kiállított aa) tagsági igazolvánnyal,
    ab)
    a maszkviselésre vonatkozó szabályok alóli mentesség érvényesítéséhez kiállított, fogyatékos állapot fennállását igazoló dokumentummal,
    b)
    orvosi igazolással igazolhatja állapotát.
    (3)
    Nem köteles a tömegközlekedési eszköz vezetője maszkot viselni a tömegközlekedési eszköz zárt kialakítású vezetőfülkéjében történő munkavégzés során.
    (3a)
    A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy az üzletben, illetve a vendéglátó üzletben történő munkavégzés során az ott dolgozók számára a munkáltató vagy az üzletvezető olyan szünetet biztosít, amely során mellőzhetik a maszk használatát.
    (3b)
    A (3a) bekezdés szerinti szünet céljára a munkáltató vagy az üzletvezető kizárólag olyan helyiséget, illetve területet jelölhet ki,
    a)
    amely nem szolgál az üzletben, illetve a vendéglátó üzletben értékesített termékek tárolására, és
    b)
    amelyben vásárló, illetve vendég nem tartózkodhat.
    (3c)
    Az (1) bekezdés i) pont ic) alpontja esetében a szolgáltatást igénybe vevő nem köteles a maszkot viselni, ha a szolgáltatás - így különösen kozmetikai szolgáltatás - nyújtása másképpen nem lehetséges.
    (4)
    Az (1) bekezdés esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben, illetve a területen tartózkodók a maszkot az (1) bekezdésben meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.
    (5)
    Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az (1) bekezdésben meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.
    (6)
    Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az (1) bekezdésben meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles
    a)
    az utazásból kizárni,
    b)
    a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
    c)
    gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.
    (7)
    Azt a személyt, aki a maszkot az (1) bekezdés b)-n) pontja esetében az üzemeltető, az üzemeltető alkalmazottja vagy az üzemeltető megbízottja felszólítására sem viseli az (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető, az üzemeltető alkalmazottja vagy az üzemeltető megbízottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
    (4)
    Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)-g) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
    1/A. A védettségi igazolvány használatának és a jogosultság igazolásának általános szabályai
    2/A. §
    (1)
    E rendelet alkalmazásában koronavírus ellen védett személy az, aki ezt a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány) bemutatásával igazolja.
    (2)
    Ha az e rendelet szerinti valamely jog a koronavírus elleni védettség esetén gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó személy a jog gyakorlására való jogosultság igazolása érdekében felhívható a védettségi igazolvány védettséget igazoló módon történő bemutatására.
    (3)
    Ha az e rendelet szerinti valamely jog a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy által gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó hatodik életévét betöltött személy életkorát személyazonosító igazolványával, útlevelével, vezetői engedélyével vagy diákigazolványával igazolja.
    (4)
    Ha az e rendelet szerinti valamely jog a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy által gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó hatodik életévét betöltött személy a jog gyakorlására való jogosultsága igazolása érdekében felhívható életkorának az életkor megállapítására alkalmas módon való igazolására.
    (5)
    A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy életkorának ellenőrzése mellőzhető, ha a kiskorúság ténye nyilvánvaló.
    (6)
    A koronavírus elleni védettség igazolása során az érintett a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.
    (7)
    A védettségi igazolvány meglétét vagy az életkort ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.
    (8)
    A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti védőoltást igazoló applikációval igazolja.
    (9)
    A koronavírus elleni védettség (8) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.
    (10)
    A védőoltást igazoló applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett (9) bekezdés szerinti hatósági igazolványán és az applikációban jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.
    (11)
    A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha a nem magyar állampolgár vagy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár a Covid-19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) szerinti uniós digitális Covid-igazolvány (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány) felmutatásával igazolja, hogy
    a)
    a koronavírus ellen
    aa)
    az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett,
    ab)
    az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szereplő vagy
    ac)
    a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált
    b)
    a koronavírus által okozott megbetegedésen (a továbbiakban: fertőzés) átesettség miatt védett.
    (12)
    A (11) bekezdés b) pontja szerint fertőzésen átesettség miatt védett, aki digitális Covid-igazolvánnyal igazolja, hogy az utolsó pozitív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő molekuláris biológiai vizsgálatától - SARS-CoV-2 PCR teszt - vagy az EUr. alapján az EUr. 7. cikke szerinti igazolványhoz elfogadható pozitív antigén gyorsteszttől számított 15 nap eltelt, és 180 nap még nem telt el.
    (13)
    A koronavírus elleni védettség (11) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható, a digitális Covid-igazolványt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán és a digitális Covid-igazolványában jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.
    2/B. §
    (1)
    A 2/A. §-ban foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában koronavírus ellen védett személy, aki
    a)
    olyan állam által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri és ennek tényét külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította, és
    b)
    koronavírus elleni védettségét az a) pont szerinti állam által a részére kiállított koronavírus elleni védettségi igazolás bemutatásával igazolja.
    (2)
    A koronavírus elleni védettség igazolása során az (1) bekezdés szerinti személy a személyazonosításra alkalmas igazolványa vagy az útiokmánya
    3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
    5. §
    (1)
    Rendezvényt szervezni, illetve tartani az e rendeletben meghatározott szabályok szerint megengedett.
    (2)
    Rendezvény helyszínén az e rendeletben meghatározott esetben és szabályok szerint a tartózkodás megengedett.
    (3)
    Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
    a)
    a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény (a továbbiakban: zenés, táncos rendezvény),
    b)
    a kulturális esemény,
    c)
    a sportrendezvény,
    d)
    a családi esemény, a magánrendezvény,
    e)
    a karácsonyi vásár,
    f)
    a sportfesztivál, valamint
    g)
    a falunap.
    (4)
    Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása - beleértve a házasságkötést, valamint a temetést - nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.
    (4a)
    Ezen alcím alkalmazásában
    a)
    a házasságkötés - az ilyen eseményt általában követő családi esemény vagy magánrendezvény (a továbbiakban: lakodalom) kivételével -, valamint
    b)
    a temetés
    (4c)
    Ezen alcím alkalmazásában nem minősül rendezvénynek a versenyrendszerben szervezett verseny vagy mérkőzés közterületen elhelyezett kivetítőn történő közvetítése.
    (4d)
    E rendelet alkalmazásában nem minősül rendezvénynek a kulturális esemény, ha az előadó-művészet valamely ágának fellépése céljából megtartott esemény
    a)
    az e művészet céljára rendelt helyszínen kerül megtartásra,
    b)
    előre megváltott ülőhelyre szóló jegy ellenében látogatható, és
    c)
    a néző az előadás időtartama alatt az előre megváltott ülőhelyén köteles tartózkodni.
    (6)
    Ezen alcím alkalmazásában
    a)
    sportrendezvény az olyan versenyrendszerben szervezett verseny vagy mérkőzés, amelyen versenyzőként kizárólag a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló vehet részt,
    b)
    sportfesztivál az olyan sportesemény, amelyen a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló mellett a szabadidős sportoló is részt vehet.
    (7)
    Ezen alcím alkalmazásában a falunap olyan rendezvény, amelyet 5000 főnél nem nagyobb lakónépességű település önkormányzata szervez, és a rendezvényt szabadtéren tartják.
    6. §
    (2)
    A sportrendezvényen nézőként a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.
    (2a)
    A jegy megváltásával látogatható kulturális eseményen nézőként a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.
    (2b)
    A sportrendezvény, illetve a kulturális esemény szervezője, valamint a sportrendezvény, illetve a kulturális esemény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja köteles annak a nézőnek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.
    (2f)
    A sportrendezvények esetében kormányrendelet e rendelettől eltérő szabályokat állapíthat meg.
    (2g)
    A zenés, táncos rendezvény e rendelet alkalmazásában nem minősül kulturális eseménynek.
    6/A. §
    (1)
    A családi eseményt vagy magánrendezvényt az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.
    (2)
    A családi eseményen vagy magánrendezvényen - az ott foglalkoztatottakon kívül - egy időben
    a)
    a lakodalom esetén legfeljebb négyszáz fő,
    b)
    a lakodalmon kívül minden más családi esemény vagy magánrendezvény esetén legfeljebb száz fő lehet jelen.
    (3)
    A családi eseményen vagy magánrendezvényen a válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás megengedett.
    (4)
    A (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a családi esemény vagy magánrendezvény szervezője, valamint a családi esemény vagy magánrendezvény helyszínének üzemeltetője, illetve a családi esemény vagy magánrendezvény helyszínével rendelkezni jogosult köteles gondoskodni.
    6/B. §
    (1)
    A zenés, táncos rendezvényt az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.
    (2)
    A zenés, táncos rendezvény helyszínén - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tartózkodhat.
    (3)
    A zenés, táncos rendezvény helyszínén - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - tizennyolcadik életévét betöltött, koronavírus ellen nem védett személynek tilos tartózkodni.
    (4)
    Tilos zenés, táncos rendezvényt tizennyolcadik életévét betöltött, koronavírus ellen nem védett személyek számára szervezni, tartani, meghirdetni, arra fellépőket, illetve nézőket toborozni.
    (5)
    A zenés, táncos rendezvény helyszínén - a videoklip-forgatáson vagy más audio- vagy videofelvételen statisztaként történő közreműködés kivételével - koronavírus ellen nem védett személy is foglalkoztatható.
    (6)
    Ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén videoklip-forgatást vagy más audio- vagy videofelvételt tartanak, a felvételen statisztaként kizárólag koronavírus ellen védett személy vehet részt.
    (7)
    A zenés, táncos rendezvény szervezője, valamint a zenés, táncos rendezvény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja köteles annak a személynek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát az e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.
    (8)
    A (2)-(6) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a zenés, táncos rendezvény szervezője, illetve a zenés, táncos rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.
    6/C. §
    (1)
    A sportrendezvénynek, a kulturális eseménynek, a családi eseménynek vagy magánrendezvénynek, zenés, táncos rendezvénynek, valamint falunapnak nem minősülő rendezvényt (a továbbiakban: egyéb rendezvény) az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.
    (2)
    Ha az egyéb rendezvényt a szabadtéren tartják, és azon - az ott foglalkoztatottakon kívül -
    a)
    ötszáz főnél kevesebben vannak jelen, azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet,
    b)
    ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.
    (3)
    Ha az egyéb rendezvényt zárt térben tartják, az egyéb rendezvényen - az ott foglalkoztatottakon kívül - kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.
    (5)
    A (2) bekezdés b) pontja, illetve a (3) bekezdés szerinti egyéb rendezvény szervezője, valamint az egyéb rendezvény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - köteles annak a személynek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.
    (6)
    Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti egyéb rendezvény sportfesztivál, abban az esetben a sporteseményen a koronavírus ellen nem védett, a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló is elindulhat.
    (7)
    A (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.
    6/E. §
    (1)
    A falunapot az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.
    (2)
    A falunapon a válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás megengedett.
    (3)
    A falunapon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet.
    (4)
    A falunapon - életkorra való tekintet nélkül - egy időben legfeljebb ezerötszáz fő lehet jelen.
    (5)
    A (4) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a falunap szervezője, illetve a falunap helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.
    7. §
    Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.
    8. §
    (1)
    A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzlet (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) kerthelyiségében vagy teraszán reggel 5 óra és este 9.30 óra között a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett.
    (2)
    Este 9.30 óra és reggel 5 óra között a vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása tilos.
    (3)
    A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével a vendéglátó üzleten belül mindenki köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni.
    (4)
    A vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán
    a)
    a vendéglátó üzlet vendéggel érintkező munkatársa az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon köteles maszkot viselni,
    b)
    a vendég nem köteles maszkot viselni.
    (5)
    A (2)-(4) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
    (6)
    A vendéglátó üzleten belül
    a)
    az ott foglalkoztatottak kivételével és
    b)
    a (7) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
    (7)
    A vendéglátó üzleten belül való tartózkodás
    a)
    az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében és
    b)
    a vendéglátó üzlet mellékhelyiségének használata céljából
    (8)
    A (6) és a (7) bekezdést nem kell alkalmazni
    a)
    a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
    b)
    a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
    c)
    a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
    d)
    az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
    (9)
    A (6) és a (7) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
    (10)
    A Kormány felhívja a vendéglátó üzletek üzemeltetőit arra, hogy a vendéglátó üzletekben az általános közegészségügyi és járványügyi szabályokat fokozottan érvényesítsék.
    11. §
    A 9. és 10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
    a)
    a vendéglátó üzlet,
    b)
    az üzlet,
    c)
    a lottózó,
    d)
    a nemzeti dohánybolt,
    e)
    a gyógyszertár,
    f)
    az üzemanyag-töltőállomás, valamint
    g)
    a szálláshely
    9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai
    nyomtatást
    15. §
    (1)
    A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.
    (2)
    Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
    (3)
    A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
    (4)
    Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
    (5)
    A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
    (6)
    A veszélyhelyzet idején az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.
    • Magyarázat

    Ismét változtak az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelem szabályai

    A Kormány tavasszal a koronavírus-járvány terjedése miatt enyhített az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem szabályain. A koronavírus-világjárvány második hullámára tekintettel most ismét veszélyhelyzeti szabályok léptek életbe.

    A Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján elfogadta és kihirdette a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet. A rendelet 2020. november 11-én hatályba is lépett. E rendelet tartalmazza az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályait.

    Lássuk, melyek ezek a veszélyhelyzeti szabályok?

     

    1. Veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. 

    Üzleten kívüli kereskedésnek minősül a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

     

    2. A lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja. 

     

    3. A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható. 

     

    4. A veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

    A rendelkezés alkalmazásához szükséges fogalmak:

    Napi fogyasztási cikknek minősül a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

    Vendéglátó tevékenységnek minősül a vendéglátó-ipari termékek előállítása, tárolása, szállítása, forgalomba hozatala a végső fogyasztónak, illetve más vendéglátónak. [Ld. a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet]

    Vendéglátó-ipari terméknek minősül az olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak. [Ld. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény mellékletének 71. pontja]

     

    5. Veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható. 

    Csomagküldő kereskedelemnek minősül az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

     

    6. A nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető. 

     

    7. A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak (lényegében a taxisoknak) a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján végzett tevékenységük során 
    a)    a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint 
    b)    ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
     

    16. §
    A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során
    a)
    a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint
    b)
    ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben
    11. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése
    20. §
    (1)
    A Magyar Honvédség a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Hvt. 54/E. §-a szerint közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.
    (2)
    A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során
    a)
    ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
    b)
    közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
    c)
    közterületi járőrszolgálatot lát el.
    (3)
    A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el.
    (4)
    A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszélyhelyzet ideje alatt - a Hvt. 81. § (1) bekezdés l) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben - a Magyar Honvédség önállóan vagy a rendőrséggel együtt
    a)
    a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja döntése,
    b)
    a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,
    c)
    a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy
    d)
    a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése
    (5)
    A Magyar Honvédség a veszélyhelyzet ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az Operatív Törzs felkérése alapján közreműködik a SARS-CoV-2 koronavírus elleni tömeges oltási feladatok biztosításában a kapacitásai, valamint az egyéb, a veszélyhelyzet és a járványügyi készültség ideje alatt ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett.
    12. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése
    21. §
    (1)
    Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt: eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.
    (2)
    Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén - az Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén - az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.
    13. Jogkövetkezmények
    22. §
    (1)
    Az e rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a 20. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.
    (2)
    Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (4)-(7) bekezdése, a 6. § (2b) bekezdése, a 6/A. § (4) bekezdése, a 6/C. § (5) és (7) bekezdése, a 6/E. § (5) bekezdése, illetve a 7. § szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően
    a)
    100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
    b)
    a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
    (2a)
    Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 6/B. § (7) és (8) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően
    a)
    200 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
    b)
    a zenés, táncos rendezvény helyszínét legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
    (2)
    Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 8. § (5) és (9) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése, 9/A. § (2) bekezdése, a 11. § b)-g) pontja, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően
    a)
    100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
    b)
    a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt - a 17. § (6) bekezdése kivételével - legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
    (3)
    A rendőrség a (2) és (2a) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.
    (4)
    A (2) bekezdés a) pontja, valamint a (2a) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
    (4)
    A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.
    (5)
    A (2) és (2a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
    a)
    a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
    b)
    azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
    (5)
    A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
    a)
    a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
    b)
    azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
    (6)
    Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja az (5) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.
    (7)
    A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
    (8)
    A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
    (9)
    A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
    (10)
    A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója
    a)
    az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,
    b)
    a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
    (10)
    A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója
    a)
    az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,
    b)
    a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
    23. §
    (1)
    A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki
    a)
    a 2. § (1) bekezdése, a 6/B. § (3) és (4) bekezdésében, a 6/C. § (2) bekezdés b) pontjában, illetve a 6/C. § (3) bekezdésében
    a)
    az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. § (3) bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. § (1) és (5) bekezdésében, 8. § (2)-(4), (6) és (7) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében
    (2)
    A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően
    a)
    az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint,
    (3)
    Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabstv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.
    23/A. §
    A védettségi igazolvány közokirat, a hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi védettségi igazolvány felhasználására a hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználására vonatkozó jogkövetkezmények irányadóak.
    14. Értelmező rendelkezések
    24. §
    E rendelet alkalmazásában
    a)
    kulturális esemény: a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség jelenlétében zajló nyilvános rendezvény,
    c)
    nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,
    d)
    tömegközlekedési eszköz: a közösségi közlekedés során használt jármű, eszköz.
    15. Záró rendelkezések
    24/A. §
    Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az egészségügyi intézmény területén a maszkviselés szabályait rendeletben állapítsa meg.
    24/B. §
    Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy a szociális intézmény területén a maszkviselés szabályait rendeletben állapítsa meg.
    25. §
    E rendelet hatálybalépése előtt elkövetett,
    a)
    a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 9. §-a, valamint
    b)
    a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 10. § (1) bekezdése
    26. §
    E rendelet hatálybalépését megelőzően
    a)
    az R1. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 3. §-a, valamint,
    b)
    az R2. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 5. §-a
    28/A. §
    (2)
    Az (1) bekezdés nem érinti a védett vásárlási idősáv felfüggesztéséről szóló 576/2020. (XII. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a 22. § alapján indított eljárásokat, azokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában alkalmazandó szabályok szerint kell elbírálni.
    28/B. §
    A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek veszélyhelyzeti módosításáról szóló 28/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a 22. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában alkalmazandó szabályok szerint kell elbírálni.
    28/C. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a 3. §-ra, valamint a 9. §-ra tekintettel a 22. §, valamint a 23. § alapján indított eljárásokat, az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/D. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. § (1) bekezdés h) pontjára, 2. § (4) bekezdésére, 8. §-ára, 11. §-ára tekintettel az R3. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22-23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/E. §
    A kijárási tilalom kezdetének este 11 órára történő módosításáról szóló 191/2021. (IV. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. §-ra tekintettel a 22. § és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/F. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. §-ra, 6. §-ra, 8. §-ra, 10. §-ra, 12. §-ra tekintettel az R4. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. § és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/G. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. §-ra, 3-6. §-ra, 8. §-ra, 9. §-ra, 11. §-ra, 12. §-ra tekintettel az R5. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. § és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/H. §
    Az egyes veszélyhelyzeti kormányrendeleteknek a nevelési, oktatási intézményeket érintő módosításáról szóló 346/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. és 18. §-ra tekintettel az R6. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    28/I. §
    A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. §-ra, 2. §-ra, 5-6/C. §-ra, 8. §-ra, 10. §-ra, valamint 12-13/A. §-ra tekintettel az R7. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22. és 23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
    29. §
    Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
    31. §
    Hatályát veszti az R1.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.