Veszélyhelyzet utáni gazdasági jogszabályok listája és magyarázata

A VESZÉLYHELYZETI JOGALKOTÁS JOGSZABÁLYAI ÉS MAGYARÁZATUK

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    41/2023. (II. 20.) Korm. rendelet - az intézmények villamosenergia-beszerzéseivel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról

    Rögzített áron kaphatják a közintézmények a villamosenergiát

    Az intézmények villamosenergia-beszerzéseivel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról szóló rendelet értelmében 2023. április 1-jétől 2023. december 31-éig tartó időszak között fix áron kaphatják az állami, önkormányzati, egyházi intézmények a villamosenergiát. A lehetőséggel csak azok a jogosultak élhetnek, akik ezt 2023 február 28-ig igénylik.
    A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    nyomtatást
    1. §
    E rendelet alkalmazásában
    1.
    fix ár: a negyedéves átlagárakból a fixált áras időszakra számított átlagár, amely egyenlő a negyedéves átlagárak adott negyedévek napjainak számával súlyozott átlagával, alkalmazva a 4. pont alapján figyelembe vett villamosenergia-vásárlási szerződéses képlet további elemeit;
    2.
    fixált áras időszak: a 2023. április 1-jétől 2023. december 31-éig tartó időszak;
    3.
    intézmény:
    a)
    az államháztartásról szóló törvény szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv – ide nem értve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 14. pontjában meghatározott külképviseletet –,
    b)
    az a) alpont szerinti költségvetési szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi, területi költségvetési szerv,
    c)
    – a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével – azon gazdasági társaság, amely felett az állam, a helyi önkormányzat, az országos vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik,
    d)
    a helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szerv,
    e)
    a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerinti egyházi jogi személy, az Ehtv. 38/A. §-a szerinti jogi személy, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (6) bekezdése alapján közszolgáltatást nyújtó alapítvány vagy egyesület, valamint az ezek fenntartásában lévő intézmény,
    f)
    az országos, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat és az általa fenntartott intézmény,
    g)
    a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény;
    4.
    negyedéves átlagár: az adott negyedéves villamos energia zsinór (BL) és csúcs (PL) energia termék átlagárak villamosenergia-vásárlási szerződéses árban szereplő súlyokkal képzett – a villamosenergia-vásárlási szerződésben zsinór (BL), illetve csúcs (PL) indexálású képlet hiányában 50-50%-os – átlaga, azzal, hogy fixálási opciót tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés esetén a fixálási képlet, több fixálási opció esetén a leghosszabb időszakra vonatkozó képlet az irányadó;
    5.
    termék átlagár: az e rendelet szerinti nyilatkozattételi határidőt követő hatodik és huszadik munkanap közötti időszak tőzsdei napjain a HUDEX szervezett villamosenergia-piacon publikált, 2023. második, harmadik és negyedik negyedévi pénzügyi zsinór (BL) és csúcs (PL) villamosenergia kontraktus elszámoló árak számtani átlaga időszakonként és termékenként külön-külön.
    • Magyarázat
    • Meghivatkozott jogszabályok


    A rendelet értelmében a vendéglátó üzletek (kávézók, éttermek) csak 15 óráig tarthatnak nyitva, korlátozott tartózkodás csupán a megrendelt étel átvétele és elvitele erejéig megengedett. A vendéglátó üzlet fogalmának meghatározása a vonatkozó kormányrendelet [210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet] alapján történik.

    Az 1. § rendelkezése a március 28-ától hatályos, kijárási korlátozást elrendelő 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 11. § alapján nem alkalmazható. Az említett szabályozás szerint az éttermekre vonatkozó  időbeli korlátozás kibővül, azok lényegében bezárnak, pontosabban  kizárólag "kiadós" és „kiszállítás” keretében értékesíthetnek és szolgálhatnak fel [71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 2. §]

    nyomtatást
    2. §
    (1)
    Az intézmény és a villamosenergia-kereskedő közötti, árindexált módszertan alapján az árakat nem hirdetményi formában tartalmazó, e rendelet hatálybalépésekor hatályos, teljes ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződésben foglaltaktól eltérően az átadott villamos energiáért a fixált áras időszakban fizetendő energiadíj az intézmény ilyen tárgyú nyilatkozata alapján az egyedi villamosenergia-vásárlási szerződésben szereplő villamosenergia-árképlet szerint meghatározott változó tőzsdei árparaméter helyett a fix ár. Ha az egyedi villamosenergia-vásárlási szerződés árfixálási opciót tartalmaz, akkor a fix ár a korábban árfixálással nem érintett villamosenergia-mennyiségre vonatkozik.
    (2)
    Az (1) bekezdés szerinti árképzés akkor alkalmazandó, ha az intézmény az e rendelet hatálybalépését követő 5. munkanapig nyilatkozik a villamosenergia-kereskedő felé, hogy az e rendelet értelmében vett intézménynek minősül, és az (1) bekezdés szerinti elszámolást igénybe veszi. A határidő elmulasztása jogvesztő.
    (3)
    A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat
    a)
    a villamosenergia-kereskedő által e célra biztosított elektronikus felületen keresztül,
    b)
    az a) alpont szerinti elektronikus felület hiánya esetén az e célra létrehozott e-mail-címre történő elektronikus levél megküldésével,
    (4)
    A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat fogadását a villamosenergia-kereskedő – haladéktalanul – elektronikus levélben visszaigazolja a nyilatkozatban megadott e-mail-címre.
    (5)
    A (3) bekezdéstől eltérő formában megtett nyilatkozat érvénytelen.
    (6)
    A villamosenergia-kereskedő az intézményt a nyilatkozatban megadott e-mail-címen az e rendelet hatálybalépését követő 25. munkanapig tájékoztatja az (1) bekezdés alapján alkalmazott árképzésről.
    • Magyarázat

    A Kormány kérése szerint a 70. életévüket betöltött személyek lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket lehetőleg ne hagyják el. Az ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata lesz.

    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 26-án kiadott intézkedési terve értelmében az új koronavírus-járvány időszakában az otthonukban élő fogyatékos személyek és családjaik támogatása is a települési önkormányzatok feladatkörébe tartozik, a kormányhivatalokkal együttműködésben.

    nyomtatást
    3. §
    Az intézmény az e rendelet alapján a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé váló árképzésre tekintettel a Ptk. 6:60. § (2) bekezdésétől eltérően a bíróságtól a szerződés módosítását nem kérheti, valamint a szerződéstől nem állhat el.
    • Magyarázat
    • Meghivatkozott jogszabályok

    Betiltásra kerül valamennyi rendezvény, ezen belül a külön is nevesítve vannak a zenés, táncos rendezvények. A zenés táncos rendezvény meghatározásánál a jogszabály a vonatkozó kormányrendeletre utal vissza [23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 2. §].


    Már a korábbi szabályok értelmében is tilos volt zárt helyen 100 főnél több személy, nem zárt helyen pedig 500 főnél több személy részvételével rendezvényt tartani [41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 4. §], az új szabályok értelmében azonban általánosan betiltásra kerülnek a rendezvények a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül, és bezárnak a rendszeres zenés, táncos rendezvények.

    nyomtatást
    4. §
    Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    • Magyarázat
    • Meghivatkozott jogszabályok

    Betiltásra kerül valamennyi rendezvény. Már a korábbi szabályok értelmében is tilos volt zárt helyen 100 főnél több személy, nem zárt helyen pedig 500 főnél több személy részvételével rendezvényt tartani [41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 4. §],az új szabályok értelmében azonban általánosan betiltásra kerülnek a rendezvények a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül.

    Sportrendezvények csak „zárt kapuk mögött” tarthatóak meg.

    Nem minősül ugyanakkor betiltott rendezvénynek az istentisztelet (vallási közösség szertartása), a polgári esküvő és a temetés.

    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.