-
-
Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.
A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.
21/2023. (I. 30.) Korm. rendelet - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt való eltérő alkalmazásáról, továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján elrendelt felszámolási eljárások veszélyhelyzet ideje alatti részletszabályairól
Módosultak a felszámolási eljárás veszélyhelyzeti szabályai
Amennyiben nemzetgazdasági érdek fűződik hozzá és az adós gazdasági tevékenységének folytatása az adós vagyona értékének megőrzése szempontjából feltételezhetően nagyobb előnnyel jár, mint a gazdasági tevékenységének befejezése, az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti tovább folytatását akkor is biztosíthatja, ha az adós gazdasági tevékenysége veszteséges.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
- Magyarázat
Amennyiben nemzetgazdasági érdek fűződik hozzá és az adós gazdasági tevékenységének folytatása az adós vagyona értékének megőrzése szempontjából feltételezhetően nagyobb előnnyel jár, mint a gazdasági tevékenységének befejezése, az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti tovább folytatását akkor is biztosíthatja, ha az adós gazdasági tevékenysége veszteséges.
2. §
E rendeletet a Cstv. IV. Fejezete szerinti felszámolási eljárásokban, valamint – a 10. §-ban foglalt eltérésekkel – az R. alapján elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
3. §
(1)
Ha az adós gazdasági tevékenységének folytatása az adós vagyona értékének megőrzése szempontjából feltételezhetően nagyobb előnnyel jár, mint a gazdasági tevékenységének befejezése, az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatását akkor is biztosíthatja, ha az adós gazdasági tevékenysége veszteséges.
(2)
Az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az (1) bekezdés szerint az adós gazdasági tevékenységét – a bíróság eltérő határozata hiányában – a felszámolás kezdő időpontját követő legfeljebb 120. napig folytathatja.
(3)
Az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követő 90. napig kezdeményezheti az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatásának bírósági jóváhagyását. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
(4)
Kérelmében az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket valószínűsíti, és e körben részletesen bemutatja az adós likviditási helyzetét, továbbá az adós továbbműködésének finanszírozására vonatkozó tervét. A 4. § (2) bekezdése szerinti jogügylet esetén kérelméhez az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló csatolja a zálogszerződést, illetve nyilatkozik szerződéskötési szándékáról. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a kérelmét a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon túl terjeszti elő, kérelméhez csatolja a Cstv. 31. § (1) bekezdés a), c), i) és j) pontjában meghatározott iratokat és nyilatkozatokat. Ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem előterjesztésekor még nem tett eleget a Cstv. 31. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek, erről az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló nyilatkozik a kérelmében.
(5)
A bíróság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül végzéssel jóváhagyja az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatását, ha az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló kérelmében valószínűsíti, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság jóváhagyása a határozat keltének napját követő 90 napra szól. Az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a kérelem jogerős elbírálásáig biztosíthatja az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatását.
(6)
A bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló ismételt kérelmére az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatásának jóváhagyását alkalmanként 90 nappal meghosszabbíthatja.
(7)
Az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a 90 napos időtartam lejártát legalább 30 nappal megelőzően a (4) bekezdés szerinti tartalommal benyújtott kérelmével ismételten kezdeményezheti az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatásának bírósági jóváhagyását. A bíróság az ismételt kérelmet elbíráló határozatát 15 napon belül hozza meg. A bíróság a határozathozatal során a kérelemben előadottak alapján az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását mérlegeli. A bíróság ismételt jóváhagyása a korábbi jóváhagyás szerinti 90 nap lejártát követő további 90 napra szól. Ismételt kérelem esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a kérelem jogerős elbírálásáig biztosíthatja az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatását.
(8)
A bíróság az (5) és (7) bekezdés szerinti jogerős jóváhagyó végzését a Cégközlönyben közzéteszi.
(9)
Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló (6) és (7) bekezdés szerinti ismételt kérelméről hozott határozatot a hitelezői választmánynak megküldi. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a hitelezők hitelezői képviselőt választanak.
(10)
A bíróság (5) bekezdés szerinti jóváhagyó végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. A kérelmet elutasító végzés ellen az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló által 8 napon belül előterjesztett fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 15 munkanapon belül kell elbírálni.
(11)
Ha a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló (7) bekezdés szerinti ismételt kérelmét jóváhagyja, a végzés ellen a hitelezői választmány vagy a hitelezői képviselő 8 napon belül terjeszthet elő fellebbezést. Ha a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve felszámoló (7) bekezdés szerinti ismételt kérelmét elutasítja, a végzés ellen az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló 8 napon belül terjeszthet elő fellebbezést. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 15 munkanapon belül kell elbírálni.
(12)
A Cstv. 46. § (3) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni az adós gazdasági tevékenysége folytatásának a (2) bekezdés szerinti időtartama alatt, továbbá az (5)–(7) bekezdés szerinti jóváhagyás időtartama alatt.
(13)
Az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló bejelenti a bíróság részére, ha az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatásának az (1) bekezdés szerinti feltételei már nem állnak fenn, egyidejűleg az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló kérelmezi a bíróságnál az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatásának a megszüntetését.
(14)
A bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló kérelmére 15 napon belül végzéssel megállapítja, hogy az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatásának az (1) bekezdés szerinti feltételei már nem állnak fenn, és az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatására vonatkozó jóváhagyását visszavonja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság az e bekezdés szerinti jogerős végzését a Cégközlönyben közzéteszi.
4. §
(1)
Az adós gazdálkodó szervezet a 3. § (1) bekezdése szerinti gazdasági tevékenység folytatásához szükséges finanszírozást (a továbbiakban: továbbműködéshez szükséges finanszírozás) vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők az eljárásba bevonásra kerülnek. A továbbműködéshez szükséges finanszírozás minden olyan ügylet, amely szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a felszámolás alatt folytathassa gazdasági tevékenységét.
(2)
A továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó és az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló zálogjogot alapíthatnak az adós vagyontárgyain a továbbműködéshez szükséges finanszírozás biztosítása érdekében kötött szerződésből eredő pénzkövetelés biztosítására, ha a finanszírozást nyújtó az adósnak 60 napnál hosszabb lejáratú kölcsönt nyújtott, vagy 60 napnál hosszabb fizetési halasztást engedélyezett.
(3)
A továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó követelését a felszámoló külön bejelentés nélkül – a finanszírozó folyamatos tájékoztatása alapján – a felszámolást elrendelő végzés meghozatala napjától nyilvántartásba veszi, e követelés kielégítésére a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az a) pont hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor. Több, továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó nyilvántartásba vett követelés esetén ezeket a követeléseket esedékességük sorrendjében kell kielégíteni.
(4)
A továbbműködés ideje alatt a (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett követeléseket a hitelezők egymásra engedményezhetik.
(5)
A felszámolónak a továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó követelése nyilvántartásba vételéről, besorolásáról és a követelés összegszerűségéről hozott döntése ellen a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján kifogást kizárólag az érintett finanszírozást nyújtó terjeszthet elő.
(6)
A felszámolást elrendelő végzés meghozatala napját követően a továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó a nyilvántartásba vett követelése erejéig a vagyonelemek értékesítése során az adóssal szemben beszámítással élhet. A továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó a Cstv. 36. § (1) bekezdésétől és 38. § (3) bekezdésétől eltérően a felszámolás kezdő időpontját követően az adóssal szemben keletkezett követelését is érvényesítheti beszámítás útján.
(7)
Az adós gazdasági tevékenységének 3. § (1) bekezdése szerinti továbbfolytatása érdekében kötött, valamint a továbbműködéshez szükséges finanszírozást biztosító jogügylet teljesítése esetén az érvénytelenség Ptk. szerinti jogkövetkezményei e jogügyletek, valamint a (2) bekezdés alapján kötött szerződések tekintetében nem alkalmazhatók.
(8)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti szerződésekre a Cstv. 47. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni a 3. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt, továbbá a 3. § (5)–(7) bekezdése szerinti jóváhagyás időtartama alatt.
5. §
Az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető helyzetek elhárításához, a közvetlenül fenyegető környezeti károk megelőzéséhez és elhárításához, továbbá a felszámolás alatti továbbműködéshez szükséges költségek kifizetése érdekében a Cstv. 58. § (1) bekezdésében foglaltakat akként alkalmazza, hogy az indokolt esetekben a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott – ideértve a 4. § (3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett – felszámolási költségként kifizetendő követelések esetében az esedékesség sorrendjét figyelmen kívül hagyhatja. Ezeket a kifizetéseket a közbenső mérleg, valamint a zárómérleg szöveges jelentésében be kell mutatni.
6. §
(1)
A Vht. II. és III. Fejezetét az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2)
A felszámolás kezdő időpontjától számított 60 napig nem rendelhető el végrehajtás azon gazdálkodó szervezet ellen (a továbbiakban: befolyás alatt álló gazdálkodó szervezet), amelyben az e rendelet szerinti felszámolás alatt álló adós a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyással rendelkezik.
(3)
Ha a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezet ellen a végrehajtási eljárás a felszámolás kezdő időpontjában már elrendelésre került, a (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezet elleni végrehajtási eljárásban végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.
7. §
A befolyás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyain a felszámolás kezdő időpontjától számított 60 napig nem alapítható zálogjog, és vagyontárgyai egyéb módon sem terhelhetőek meg. Az e tilalom ellenére kötött jogügylet semmis.
8. §
(1)
A felszámolás kezdő időpontjától számított 60 napon belül az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló megvizsgálja a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezet fizetőképességét.
(2)
Az ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján 3 munkanapon belül értesíti a bíróságot a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek nevéről, székhelyéről, cégjegyzékszámáról és adószámáról. A bíróság haladéktalanul intézkedik – e rendeletre történő hivatkozással – a felszámolói értesítés Cégközlönyben történő közzétételéről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor.
9. §
(1)
Az e rendelet szerinti eljárásokban a Cstv. 3. § (1) bekezdés g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy függő követelés az olyan kollektív szerződésből eredő követelés is, amely kollektív szerződés vonatkozásában munkaügyi per van folyamatban.
(2)
Az e rendelet szerinti eljárásokban a Cstv. 39. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felszámoló az általa az adós továbbműködtetése érdekében kötött szerződésekről utólag tájékoztatja a hitelezői választmányt vagy a hitelezők képviselőjét.
(3)
A 4. § (2) bekezdésében szabályozottak szerint alapított zálogjogra a Cstv. 49/D. §-át és 57. § (1) bekezdés b) pontját abban az esetben is alkalmazni kell, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja után jön létre.
10. §
E rendelet szabályait az R. szerinti felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy
a)
a 3. § (2) és (3) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésében, valamint a 7. és 8. §-ban megjelölt határidőket az R. szerinti felszámolást elrendelő végzés meghozatala napjától kell számítani,
b)
a 6. § (3) bekezdése az R. szerinti felszámolást elrendelő végzés meghozatala napján folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra alkalmazandó.
11. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
12. §
(1)
E rendelet rendelkezéseit – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)
E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő, az R. 4. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.
(3)
Az R. 4. §-a alapján elrendelt és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban a felszámoló a 3. § (1) bekezdése szerint az adós gazdasági tevékenységét e rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 120 napig folytathatja, a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kezdeményezheti a gazdasági tevékenység továbbfolytatásának bírósági jóváhagyását.
(4)
Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, az R. 4. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásokban a felszámoló a Cstv. 39. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét az e rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül köteles teljesíteni.
(5)
Az R. 4. §-a alapján elrendelt és az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárások adósának többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet vonatkozásában a 6. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az abban meghatározott határidőt e rendelet hatálybalépésének napjától kell számítani.
(6)
A 6. § (3) bekezdését az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelet hatálybalépését követő hatvan napig nem foganatosítható végrehajtási cselekmény.
Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
