járványügyi jogszabályok listája és magyarázata

A rendeleti jogalkotás jogszabályai és magyarázatuk

  • Változásértesítő

    Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)

    Rendelkezés helye az új Pp-ben:

      Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.

      A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.

    2020. évi XLV. törvény - a kiskereskedelmi adóról

    Jövőre is marad a kiskereskedelmi adó

    Törvényi szinten újraszabályozták a rendeleti jogalkotás során kivetett kiskereskedelmi adót, melyet a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése valamint a Járványügyi Alap feltöltése érdekében vezettek be. A törvény célja, hogy a vonatkozó kormányrendeletben csupán a 2020. évre bevezetett adó a törvény elfogadásával 2021-től megmarad.
    Az Országgyűlés a fogyasztási-forgalmi adók adórendszerben betöltött szerepének erősítése és a jövedelemadóknak, élőmunka-terheknek – az államháztartás egyensúlyának megőrzése mellett véghezvihető – csökkentése érdekében, figyelemmel a jogalanyok teherviselő képességére, valamint a kiskereskedelmi tevékenység negatív környezeti hatásaira a következő törvényt alkotja:
    1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
    nyomtatást
    1. §
    E törvény alkalmazásában:
    1.
    kiskereskedelmi tevékenység: a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere szerint
    a)
    a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –,
    b)
    a 45.32 ágazatba,
    c)
    a 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
    d)
    a 47.1–47.9 ágazatokba
    2.
    nettó árbevétel:
    a)
    a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
    b)
    az egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,
    c)
    a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele,
    d)
    a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
    e)
    a 2. § szerinti tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott áru értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.
    • Magyarázat

    Törvényi szinten újraszabályozták a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése valamint a Járványügyi Alap feltöltése érdekében, a rendeleti jogalkotás során kivetett kiskereskedelmi adót. A jogszabály szerint adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek minősül valamennyi kiskereskedelmi tevékenység (a tényleges bolti kiskereskedelem mellett a piaci kiskereskedelem, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem is) függetlenül attól, hogy a vállalkozó az adott adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként végzi-e vagy sem. Az adó mértéke az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel, sávosan meghatározott összege.

    Az Országgyűlés még a veszélyhelyzet megszüntetése előtt elfogadta a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt (a továbbiakban: Kisker. tv.), amellyel a kiskereskedelmi különadó a veszélyhelyzet megszűnését követően is határozatlan időre hatályban marad. Cikkünkben részletezzük az adónemet bevezető ben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltakhoz képesti eltéréseket, a kiskereskedelmi adó új szabályait.

    Előzmények

    A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

    A kiskereskedelmi tevékenység fogalmát a Rendelet 1. § 1. pontja határozza meg. Ennek figyelembevételével kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR’08) szerint

    - a 45.1 ágazatba sorolt gépjármű-kiskereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,
    - a 45.32 ágazatba sorolt gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
    - a 45.40 ágazatba sorolt motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész kiskereskedelme, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét, továbbá
    - a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt kiskereskedelmi tevékenységek (nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem; élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelme; gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem; információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme; egyéb háztartási cikk kiskereskedelme; kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme; egyéb, máshova nem sorolt áru – például ruházat, lábbeli, bőráru, gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer, vágott virág, állateledel, óra, ékszer, ajándéktárgy, műalkotás, tisztítószer, használt cikkek stb. – kiskereskedelme; piaci kiskereskedelem; nem bolti – csomagküldő hálózaton, interneten, házaló kereskedők útján, automatán stb. keresztül történő – kiskereskedelem),

    melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

    Érdemes megemlíteni, hogy a TEÁOR’08 szerint nem a kiskereskedelem ágazatba tartozik:
    - a mezőgazdasági termékek termelői értékesítése (lásd: 01 ágazat),
    - a feldolgozóiparba tartozó termékek előállítása és termelő általi értékesítése (lásd: 10-32 ágazatok),
    - a gépjárművek, motorkerékpárok és alkatrészeik kereskedelme (lásd: 45 ágazat),
    - a gabona-, érc-, nyersolaj, ipari vegyi anyag, vas és acél, ipari gépek és felszerelések kereskedelme (lásd: 46 ágazat),
    - az étel- és italértékesítés helyszíni fogyasztásra és elvitelre (lásd: 56 ágazat),
    - a személyi használatú háztartási cikkek kölcsönzése a lakosságnak (lásd: 77.2 ágazat).

    A kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR'08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR'08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem.

    A TEÁOR'08-hoz fűzött magyarázat szerint a kiskereskedelembe tartozik az új és használt áruk átalakítás nélküli viszonteladása elsősorban a lakosság részére, személyes vagy háztartási célú fogyasztásra, illetve felhasználásra, üzleteken, áruházakon, piaci és utcai standokon, csomagküldő szolgálatokon, házaló kereskedőkön, fogyasztási szövetkezeteken, fogyasztói csoportokon, aukciós házakon stb. keresztül. 

    Az átalakítás nélküli kereskedelem magában foglalja a kereskedelemhez kapcsolódó szokásos kiegészítő tevékenységeket, műveleteket pl. áruk válogatása, osztályozása, csoportosítása, összeállítása, elegyítése (pl. homok), palackozása (palacktisztítással vagy anélkül), csomagolása, ömlesztett áruk kiszerelése, újracsomagolása kisebb egységcsomagokba, raktározás (beleértve pl. a fagyasztó, mélyhűtő raktározást).

    A kereskedelem – a TEÁOR’08 magyarázata szerint – az áruk értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat is tartalmazza, és a kereskedelemhez tartozik minden olyan jellegű összeszerelés, összeállítás, amelyet a kereskedő végez, és amely nem eredményez új terméket (pl. lapraszerelt bútor összeállítása, kerékpár beüzemelése, illetve felszerelése az ügyfél által igényelt plusz kellékekkel, mint például csomagtartó, sárvédő).

    A kiskereskedelemben az értékesített áruk köre érthető okokból az ún. fogyasztási javakra korlátozódik. Ezért nem tartoznak ide azok az áruk, amelyek általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, így pl. a különböző gabonafélék, ércek, ipari gépek és felszerelések stb. Ugyanakkor ide értendőek azok a széles közönség számára értékesített termékek (például: papír, festék, faáru), amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak. 

    Általánosságban kijelenthetjük, hogy a kiskereskedelmi tevékenység nem más, mint fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése. Másként megfogalmazva, a kiskereskedelmi tevékenység áruk fogyasztóknak történő értékesítése, azon kereskedelmi egységek tevékenysége, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú értékesítést bonyolítanak. Ezen értékesítési helyek esetében a vevő személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel a kiskereskedelmi adó alapját képezi Nincs jelentősége annak, hogy adott esetben egy vásárlásnál a vevői pozícióban egy gazdasági társaság vagy egy magánszemély áll. Erre utal az is, hogy a TEÁOR'08 a kiskereskedelem fogalmánál az "elsősorban a lakosság részére" szókapcsolatot használja. Amennyiben a kiskereskedelmi tevékenység körébe kizárólag a magánszemély vevők részére történő értékesítést kellene beleérteni, akkor a TEÁOR'08 fogalommagyarázata is ehhez igazodna.

    Más a helyzet az olyan kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, amelyek nem a végső fogyasztókat célozzák tevékenységükkel, hanem kizárólag az üzleti felhasználókat. Jellemzően ilyennek minősülnek azok a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaságok, amelyek csak vállalkozások számára értékesítenek, magánszemélyeket – ilyen minőségükben – nem szolgálnak ki, vagyis a nagyközönség számára a vásárlás lehetősége nem biztosított. E kereskedelmi egységek jellegüknél fogva nem végeznek kiskereskedelmi tevékenységet, így az értékesítésből származó árbevételük sem képezi a kiskereskedelmi adó alapját.

    Annak megítéléséhez, hogy egy termék értékesítése nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e – az ezen ügyletből származó árbevétel a kiskereskedelmi adó alapját képezi-e – minden esetben vizsgálni kell azt, hogy az értékesítés milyen csatornán keresztül történik, hiszen a kizárólag a vevők jellege, illetve az értékesített mennyiség alapján nem határozható meg az, hogy az adott értékesítés a kiskereskedelem körébe tartozik.

    Ezt az értelmezést támasztják alá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker. tv.) fogalomi meghatározásai is. A Ker. tv. 2. § 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. Nagykereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is [Ker. tv. 2. § 18. pont].

    Abban az esetben, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében a kiskereskedelmi adó alapját képezi. 

    Végezetül, példaként tekintsünk át néhány olyan értékesítést, amelyek a „termékek” jellegéből adódóan nem minősülnek kiskereskedelmi tevékenységnek, az ezen értékesítésekből származó nettó árbevétel nem része az adóalapnak.

    A telefonkártya- és a mobiltelefon feltöltőkártya értékesítés, illetve a mobiltelefon egyenlegfeltöltés tartalmát tekintve egy szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget a vevőnek. Maga a vásárló nem terméket vásárol meg, hanem ezen tranzakcióval lehetőséget kap a távközlési szolgáltatás igénybevételére. Ebből következően az értékesítésből származó nettó árbevétel nem sorolható a kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevétel körébe, így az adóalapot sem képez.

    A közlekedési jegyek és bérletek értékesítése eredményeként – hasonlóan a telefon-feltöltéshez, illetve a feltöltőkártya értékesítéshez – a vevő nem egy termékhez jut hozzá, hanem jogot nyer arra, hogy egy szolgáltatást igénybe vegyen, azaz a tömegközlekedést használja. Ennek alapján a jegy-, bérletárusításból származó bevétel sem képezheti a kiskereskedelmi adó alapját.

    A sorsjegy- és lottóértékesítés a TEÁOR'08 szerint a szerencsejáték ágazat körébe tartozó tevékenység, a kiskereskedelmi adóról szóló rendelet fogalmi meghatározásából adódóan az ebből származó árbevétel nem minősül kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevételnek.

    Ugyancsak kívül esik a kiskereskedelmi adóról szóló rendelet hatályán a díjbeszedésből, illetve a csomagok szállításából, kézbesítéséből és az átvételig megvalósuló tárolásából származó árbevétel. Egyik említett tevékenység sem minősül termékértékesítésnek, a tevékenységek jellegénél fogva kizárt, hogy kiskereskedelmi tevékenység címén az ezekből származó bevétel adóalapot képezzen.

    (Vö.: az Adó- és Vámértesítő 2011. évi 6. számában megjelent „A bolti kiskereskedelmi tevékenység értelmezése az ágazati különadó vonatkozásában” című NAV tájékoztató, amelyet módosított az Adó- és Vámértesítő 2011. évi 11. számában megjelent tájékoztatás.)
     

    2. Adókötelezettség
    nyomtatást
    2. §
    Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére – az 1. § 1. pontja szerinti tevékenység keretében – belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.
    • Magyarázat

    Az adó tárgya, alanyi köre

    Az adó alanyi körében nincs változás, továbbra is a meghatározott TEÁOR kódoknak megfelelő kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző belföldi vagy külföldi illetőségű személy vagy szervezet az érintett. Egy pontosítás történt csak annyiban, hogy természetesen a külföldi illetőségűek esetében is a törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység az adóköteles. Korábban a Korm. rendelet rendelkezésének szó szerinti értelmezése a kiskereskedelmi különadó kötelezettség alá vonta a határon átnyúló B2B ügyleteket is, amely nyilvánvalóan nem egyezett a jogalkotó eredeti szándékával. Most a Kisker. tv-ben már korrigálták ezt az anomáliát.

    Előzmények

    Kinek kell kiskereskedelmi adót fizetni?

    A kiskereskedelmi adót az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi és belföldi illetőségű személynek, illetve szervezetnek kell megfizetnie, feltéve, hogy az adózó adóalapja olyan összegű, hogy van fizetési kötelezettsége, vagyis az adóalapra nem csak nulla százalékos adó terhelődik. 

    Nem kell kiskereskedelmi adót fizetni tehát annak a személynek, szervezetnek, aki:
    a)    nem végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet,
    b)    végez ugyan adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet, de az adó alapja nem haladja meg a nulla százalékos adómérték sávjának felső határát.

    Az adóköteles kiskereskedelmi tevékenység

    A Rendelet alapján elsősorban a kiskereskedelmi tevékenység minősül adóköteles tevékenységnek.

    A Rendelet alkalmazásában kiskereskedelmi tevékenység a 2020. január 1-jén hatályos TEÁOR’08 szerint:
    - a 45.1 ágazatba sorolt gépjármű-kiskereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,
    - a 45.32 ágazatba sorolt gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
    - a 45.40 ágazatba sorolt motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész kiskereskedelme, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét, továbbá
    - a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt kiskereskedelmi tevékenységek (nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem; élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelme; gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem; információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme; egyéb háztartási cikk kiskereskedelme; kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme; egyéb, máshova nem sorolt áru – például ruházat, lábbeli, bőráru, gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer, vágott virág, állateledel, óra, ékszer, ajándéktárgy, műalkotás, tisztítószer, használt cikkek stb. – kiskereskedelme; piaci kiskereskedelem; nem bolti – csomagküldő hálózaton, interneten, házaló kereskedők útján, automatán stb. keresztül történő – kiskereskedelem),
    melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

    A kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR'08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR'08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem.

    Ha a kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi és belföldi illetőségű személy, illetve szervezet olyan tevékenységet végez, amely tartalmát tekintve megfelel a Rendelet szerinti TEÁOR’08 tevékenységi körök egyikének, akkor az adóköteles tevékenységnek minősül, függetlenül attól, hogy az adóalany ezt a TEÁOR’08 számú tevékenységet a cégnyilvántartásban vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban tevékenységi körei között feltüntette-e.

    A Rendelet alapján adóköteles továbbá a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

    3. Adóalany
    nyomtatást
    3. §
    Az adó alanya a 2. § szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.
    • Magyarázat

    Az adó tárgya, alanyi köre

    Az adó alanyi körében nincs változás, továbbra is a meghatározott TEÁOR kódoknak megfelelő kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző belföldi vagy külföldi illetőségű személy vagy szervezet az érintett. Egy pontosítás történt csak annyiban, hogy természetesen a külföldi illetőségűek esetében is a törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység az adóköteles. Korábban a Korm. rendelet rendelkezésének szó szerinti értelmezése a kiskereskedelmi különadó kötelezettség alá vonta a határon átnyúló B2B ügyleteket is, amely nyilvánvalóan nem egyezett a jogalkotó eredeti szándékával. Most a Kisker. tv-ben már korrigálták ezt az anomáliát.
     

    Előzmények

    Kinek kell kiskereskedelmi adót fizetni?

    A kiskereskedelmi adót az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi és belföldi illetőségű személynek, illetve szervezetnek kell megfizetnie, feltéve, hogy az adózó adóalapja olyan összegű, hogy van fizetési kötelezettsége, vagyis az adóalapra nem csak nulla százalékos adó terhelődik. 

    Nem kell kiskereskedelmi adót fizetni tehát annak a személynek, szervezetnek, aki:
    a)    nem végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet,
    b)    végez ugyan adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet, de az adó alapja nem haladja meg a nulla százalékos adómérték sávjának felső határát.

    Az adóköteles kiskereskedelmi tevékenység

    A Rendelet alapján elsősorban a kiskereskedelmi tevékenység minősül adóköteles tevékenységnek.

    A Rendelet alkalmazásában kiskereskedelmi tevékenység a 2020. január 1-jén hatályos TEÁOR’08 szerint:
    - a 45.1 ágazatba sorolt gépjármű-kiskereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,
    - a 45.32 ágazatba sorolt gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
    - a 45.40 ágazatba sorolt motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész kiskereskedelme, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét, továbbá
    - a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt kiskereskedelmi tevékenységek (nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem; élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelme; gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem; információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme; egyéb háztartási cikk kiskereskedelme; kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme; egyéb, máshova nem sorolt áru – például ruházat, lábbeli, bőráru, gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer, vágott virág, állateledel, óra, ékszer, ajándéktárgy, műalkotás, tisztítószer, használt cikkek stb. – kiskereskedelme; piaci kiskereskedelem; nem bolti – csomagküldő hálózaton, interneten, házaló kereskedők útján, automatán stb. keresztül történő – kiskereskedelem),
    melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

    A kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR'08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR'08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem.

    Ha a kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi és belföldi illetőségű személy, illetve szervezet olyan tevékenységet végez, amely tartalmát tekintve megfelel a Rendelet szerinti TEÁOR’08 tevékenységi körök egyikének, akkor az adóköteles tevékenységnek minősül, függetlenül attól, hogy az adóalany ezt a TEÁOR’08 számú tevékenységet a cégnyilvántartásban vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban tevékenységi körei között feltüntette-e.

    A Rendelet alapján adóköteles továbbá a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

    4. Adóalap
    nyomtatást
    4. §
    (1)
    Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
    (2)
    Az (1) bekezdés szerinti adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege.
    (3)
    Ha az adó alapját nem forintban fejezik ki, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
    • Magyarázat

    Az adó alapja, mértéke, összege

    A kiskereskedelmi adó immár nem csak egy átmeneti, a veszélyhelyzet idejére szóló különadó. Ennek megfelelően módosultak az adó alapjára vonatkozó rendelkezések is. Az adó alapja – főszabály szerint – a teljes adóévi nettó (kiskereskedelmi) árbevétel, beleértve a beszállítóknak az értékesítéssel kapcsolatos szolgáltatásként kiszámlázott, ebből befolyt árbevételt, és az árubeszállítók által adott engedmény összegét is. Ez a rendelkezés már az első, 2020-as adóévre is érvényes.

    Egy további pontosítást tett a jogalkotó a külföldi pénznemben kifejezett árbevételre vonatkozóan. A forintra történő átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamát kell alapul venni, illetve abban az esetben, ha az adott pénznemnek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.

    Nem változott a kapcsolt vállalkozások vonatkozásában az adóelkerülés megakadályozására hozott összeszámítási szabály (mely nemcsak az adó, de az adóelőleg számításra is vonatkozik). Továbbra is össze kell számítani azon kapcsolt vállalkozások árbevételét, amelyeknél a kapcsolt vállalkozási viszony a Korm. rendelet kihirdetését (2020. április 14.) követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a Rendelet kihirdetésének napján kiskereskedelmi tevékenységet végző jogalany az ezen tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Korm. rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba. Ugyanakkor, nem kell alkalmazni az összeszámítást abban az esetben, ha az adóalany bizonyítja, hogy ezek az ügyletek, tranzakciók nem a kiskereskedelmi különadó kötelezettség megkerülése miatt történtek, hanem pusztán gazdasági okai voltak.

    Az első adóévben, ami a Kisker. tv. hatálybalépésének napját (2020. június 10.) magában foglaló adóév, az adó alapja az adóalany teljes első adóévi, a Kisker. tv. 2. §-a szerinti (kiskereskedelmi) nettó árbevétele.

    A sávos adómértékekben változás nem történt:
    500 millió Ft. adóalaprészig                 0% 
    (eddig az összegig bevallást sem kell benyújtani)
    500 millió Ft. < adóalaprész< 30 milliárd Ft.     0,1%
    30 milliárd Ft. < adóalaprész< 100 milliárd Ft.     0,4%
    100 milliárd Ft. < adóalaprész            2,5%


    Az adóalap(részek) és az adómértékek szorzatából a kiskereskedelmi adó első adóévi összegét még arányosítással kell meghatározni oly módon, hogy a Korm. rendelet hatálybalépésének napjától (2020. május 1.), ha pedig az adózó 2020. május 1-jén még folyamatban lévő adóéve 2020. június 10-ét megelőzően véget ért, akkor az azt követő adóév első napjától az első adóév végéig terjedő időszak napjainak az első adóév naptári napjaiban képviselt arányában megállapított összege.

    Például egy, a 2020-as naptári évvel megegyező üzleti év esetében 2020. május 1-jétől 2020. december 31-éig eltelik 245 nap (a kezdőnap is beleszámít), vagyis a számított adó 245/366-szorosa lesz az adókötelezettség összege. Eltérő üzleti év esetében, például egy 2020. június 1-jén kezdődő adóévnél ez az arányszám 365/365 lesz, vagyis ténylegesen itt nincs arányosítás, mivel az „azt követő adóév első napjától az első adóév végéig terjedő időszak napjainak” száma ugyanannyi, mint az első adóév naptári napjainak száma, a két időszak azonos.

    Viszont az adóalanynak arra a Korm. rendelet hatályba lépése napján (2020. május 1.) tartó adóévére, amely a Kisker. tv. hatálybalépése előtt (2020. június 10.) ért véget, még a Korm. rendelet szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget, és a Korm. rendelet szerint megállapított adó és az aszerint megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallással egyidejűleg meg kell fizetni.

    Előzmények
     

    Az adó alapja az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel. Tehát, ha például egy vállalkozás többféle tevékenységet is végez, akkor csak a kiskereskedelmi tevékenységből eredő nettó árbevétel képezi az adó alapját, például a termékek nem kiskereskedelem keretében (nagykereskedőnek, kiskereskedőnek) történő értékesítéséből származó vagy a termékek javításából eredő árbevétel nem része az adóalapnak. 

    A nettó árbevétel:
    a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
    b) egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,
    c) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele,
    d) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
    e) az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott termék értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.

    Az adó alapjába beletartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból (pl. marketingdíjból, besorolási/polcdíjból, szortimentdíjból) származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege.

    Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi adó a veszélyhelyzet miatt létrehozott Járványügyi Alap feltöltése érdekében került megállapításra, így az adó alapja az adóalanynak 2020. május 1. napjától a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, adóköteles kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevétele.
     

    5. Adóalap-összeszámítás az adóelkerülés kizárása miatt
    nyomtatást
    5. §
    (1)
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a 6. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.
    (2)
    Az adó (1) bekezdésben foglalt számítási módja szerint kell – a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel – megállapítani az adóelőleget is.
    (3)
    Az (1)–(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
    (4)
    Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre vagy, ha a Korm. rendelet kihirdetését követően a 2. § szerinti tevékenységet végző jogalany a 2. § szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Korm. rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.
    (5)
    Nem kell az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (4) bekezdésben említett ügyleteket nem az e törvényben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.
    • Magyarázat

    Kapcsolt vállalkozások adómegállapítása

    A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapjának megállapítására – az adóelkerülés kizárása miatt – külön szabály vonatkozik.

    A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a sávosan meghatározott adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, adóköteles kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.

    A Rendelet külön rendelkezik arról, hogy a számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

    Ezeket a rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a Rendelet kihirdetését (2020. április 14.) követően szétválással, kiválással jött létre, vagy, ha a Rendelet kihirdetésének napján (2020. április 14.) az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet végző jogalany az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.

    Nem kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy az ügyleteket nem a Rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

    Példa
    Az adózó adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet végez, és e tevékenysége tekintetében fennáll a kapcsolt vállalkozási viszony.

    A kiskereskedelmi tevékenység nettó árbevétele az adózónál 600 millió Ft, a kapcsolt vállalkozásnál 400 millió Ft.

    A kiskereskedelmi tevékenység adózónál és kapcsolt vállalkozásánál együttesen 1000 millió Ft, melyből adózó tevékenységének aránya 600/1000 = 60%, kapcsolt vállalkozás tevékenységének aránya 400/1000 = 40%.

    Adóköteles kiskereskedelmi tevékenység adója:
    500 x 0% + 500 x 0,1% = 0,5 millió Ft

    Adózóra jutó kiskereskedelmi adó: 0,5 x 60% = 0,3 millió Ft.
    Kapcsolt vállalkozásra jutó kiskereskedelmi adó: 0,5 x 40% = 0,2 millió Ft.
     

    6. Adómérték
    nyomtatást
    6. §
    Az adó mértéke
    a)
    az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
    b)
    az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
    c)
    az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
    d)
    az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.
    • Magyarázat

    Az adó mértéke sávosan került meghatározásra. Ennek megfelelően az adó mértéke:
    a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
    b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
    c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
    d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

    Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nem kell adót fizetniük.
     

    7. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
    nyomtatást
    7. §
    (1)
    Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.
    (2)
    Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
    (3)
    Az adóelőleg összege
    a)
    ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével a 6. § szerint számított összeg,
    b)
    ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével a 6. § szerint számított összeg,
    c)
    a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
    d)
    átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd(ök) által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, a 6. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
    (4)
    Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határidőig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
    (5)
    Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
    (6)
    Az adóztatással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
    • Magyarázat

    Adóelőleg

    A Kisker. tv. eltérő rendelkezései miatt külön kellett a jogalkotónak rendeznie az első adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozó adóelőleg számítási szabályokat is. 

    Az adóelőleg összege az első adóévben:
    Az első adóévi adóelőleg összege a Korm. rendelet szerint már bevallott vagy bevallani elmulasztott havi adóelőleg és a Kisker. tv. hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól (2020. júliusától) az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzata. Abban az esetben, ha az adózónak a Korm. rendelet alapján nem kellett adóelőleget bevallania, akkor az első adóév adóelőlegének összege az első adóévre várható adó összege lesz. 

    Az adóelőleg összege a további adóévekben:
    Ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor a fizetendő adóelőleg a megelőző adóévi kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételének, mint adóalapnak a megfelelő sávos adómértékekkel számított összege. Ha a megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a tört adóévi kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételt évesíteni kell az adóalap meghatározásához.

    A kiskereskedelmi tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalanyok esetében az adóelőleg megegyezik az adóévre várható adó összegével.

    Végül pedig az átalakulással létrejött adóalanyok esetén egy arányosítást kell alkalmazni. Esetükben az adóelőleg összege a jogelőd(ök) által az adóévben az átalakulás napjáig elért kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével a sávos adómértékekkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.

    A Korm. rendeletben biztosított speciális adóelőleg-mérséklési lehetőség a Kisker. tv-be nem került át, az a továbbiakban nem lehetséges.

    Az adóelőleg fizetése

    Az adóelőleg esetében lényeges változás, hogy immár nem havonta, hanem – főszabály szerint – évente kétszer, két egyenlő részletben kell utalni. Ezzel egyidejűleg 2020. júliusától nem kell a Korm. rendelet szerint számított adóelőleget megfizetni (helyette a Kisker. tv. szerint számított adóelőleget kell utalni).

    A jogszabály szerinti első, vagyis a Kisker. tv. hatályba lépésének napját magában foglaló adóévre az adóelőleg(ek)et a következők szerint kell megfizetni: 
    A főszabály szerint az első részlet 2020. augusztus 20-án esedékes, míg a második részletet 2020. október 20-áig kell megfizetni. Ha az adózó első adóéve nem foglalja magában a második előleg-fizetési időpontot (2020. október 20.), akkor az adóelőleget egy összegben, az első előlegfizetési időpontban, vagyis legkésőbb 2020. augusztus 20-án kell megfizetni. Ha pedig az első adóév egyik előlegfizetési időpontot sem foglalja magában, mert például 2020. június 30-án véget ér, akkor az első adóév utolsó napján kell az adóelőleget megfizetni.
     

    Amennyiben az adózó a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-fizetési kötelezettségét elmulasztotta, és emiatt végrehajtási eljárás indult, akkor a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-bevallás tekintendő végrehajtható okiratnak. A végrehajtható adóelőleg összege a Korm. rendelet szerint bevallani elmulasztott (havi) adóelőleg és a Kisker. tv. hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól (2020. júliustól) az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzatából a meg nem fizetett összeg. Azt az adóelőleget, amelyet már az adózó a Korm. rendelet szerint megfizetett, az adófizetési kötelezettség, illetve a visszatérítendő adó megállapítása során az első adóévre megfizetett adóelőleg részeként kell figyelembe venni.

    A további adóévekben:
    Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a megelőző adóévben már működő adózók esetében az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a kiskereskedelmi tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalanyok és az adóévben átalakulással létrejött adóalanyok esetben a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig kell teljesíteni.

    Bevallás

    Az adót az adó alanyának az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítania és a NAV által rendszeresített formanyomtatványon bevallania.

    Mivel a Korm. rendelet hatályát veszti, így az azon alapuló adókötelezettséget – a Kisker. tv. hatálybalépését követően – nem kell a Korm. rendelet szerint megállapítani, bevallani, megfizetni, és a Korm. rendelet alapján fizetett adóelőleg és az az alapján bevallott adóösszeg közötti különbözetet sem fogják visszatéríteni, azt a Kisker. tv. szerinti adóbevallásban lehet majd érvényesíteni, visszakérni.

    Viszont itt is érvényes, hogy ha az adóalanynak a Korm. rendelet hatályba lépésének napján (2020. május 1.) tartó adóéve a Kisker. tv. hatálybalépése előtt (2020. június 10.) ért véget, akkor a véget ért adóévre a Korm. rendelet szerint kell teljesíteni az – adókötelezettség részét képező – adóbevallási kötelezettséget is.

    Az adóelőleg bevallása

    Az első adóévben:
    Amennyiben adóelőleget az adóalanynak a Korm. rendelet alapján nem kellett bevallania, de az első adóévre lesz adókötelezettsége, akkor az első adóév adóelőlegét 2020. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani.
    Nem kell adóelőleget bevallani az első adóévre:
    a) annak az adóalanynak, aki a Korm. rendelet alapján már vallott be adóelőleget, 
    b) az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak. 

    A további adóévekben:
    A Kisker. tv. szerint az adóévi adóelőleget az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti év esetén május 31-éig), a kiskereskedelmi tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő, és az átalakulással érintett adóalanyok a kiskereskedelmi tevékenység megkezdését követő 15 napon belül a NAV által erre a célra rendszeresített űrlapon vallják be.
    Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak. 
    Az adófizetésre nem kötelezett adóalanyoknak (500 millió Ft adóköteles nettó árbevételig) pedig sem adó-, sem adóelőleg bevallást nem kell benyújtaniuk.

    8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    8. §
    E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    nyomtatást
    9. §
    (1)
    E törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóévre (a továbbiakban: első adóév) az adó alapja az adóalany teljes első adóévi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra.
    (2)
    Az első adóévre az adó összege az (1) bekezdés szerinti adóalapnak a 6. § szerinti adómértékkel, az 5. §-ra figyelemmel számított összegének a Korm. rendelet hatálybalépése napjától, ha pedig a Korm. rendelet hatályba lépése napján tartó adóév e törvény hatálybalépése napját megelőzően véget ért, akkor az azt követő adóév első napjától az első adóév végéig terjedő időszak napjainak az első adóév naptári napjaiban képviselt arányában megállapított összege.
    (3)
    Az első adóév adóelőlegének összege Korm. rendelet szerint bevallott vagy bevallani elmulasztott havi adóelőleg és e törvény hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzata.
    (4)
    Ha az adóalanynak a Korm. rendelet alapján nem kellett adóelőleget bevallania, akkor az első adóév adóelőlegének összege az első adóévre várható adó összege.
    (5)
    Az adóalany a (4) bekezdés szerinti esetben az első adóév adóelőlegét e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő második hónap huszadik napjáig köteles megállapítani és bevallani.
    (6)
    Nem kell adóelőleget bevallani az első adóévre:
    a)
    annak az adóalanynak, aki a Korm. rendelet alapján már vallott be adóelőleget,
    b)
    az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak.
    (7)
    Az adóalany a (3) és (4) bekezdés szerinti adóelőleget két egyenlő részletben, első alkalommal az (5) bekezdésben foglalt napig, második alkalommal e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő negyedik hónap huszadik napjáig köteles megfizetni. Ha az első adóév nem foglalja magában a második előleg-fizetési időpontot, akkor az adóelőleget egy összegben, az első előlegfizetési időpontban kell megfizetni, ha pedig az első adóév egyik előlegfizetési időpontot sem foglalja magában, akkor az első adóév utolsó napján kell az adóelőleget megfizetni.
    (8)
    A (3) bekezdés szerinti adóelőleg-fizetési kötelezettség elmulasztása miatt indult végrehajtási eljárásban a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-bevallás tekintendő végrehajtható okiratnak, azzal, hogy a végrehajtható adóelőleg összege a (3) bekezdés szerinti adóelőleg meg nem fizetett része.
    (9)
    A Korm. rendelet 8. §-a szerint megfizetett adóelőleget a 7. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség, illetve a visszatérítendő adó megállapítása során az első adóévre megfizetett adóelőleg részeként kell figyelembe venni.
    • Magyarázat

    Adóelőleg

    A Kisker. tv. eltérő rendelkezései miatt külön kellett a jogalkotónak rendeznie az első adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozó adóelőleg számítási szabályokat is. 

    Az adóelőleg összege az első adóévben:
    Az első adóévi adóelőleg összege a Korm. rendelet szerint már bevallott vagy bevallani elmulasztott havi adóelőleg és a Kisker. tv. hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól (2020. júliusától) az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzata. Abban az esetben, ha az adózónak a Korm. rendelet alapján nem kellett adóelőleget bevallania, akkor az első adóév adóelőlegének összege az első adóévre várható adó összege lesz. 

    Az adóelőleg összege a további adóévekben:
    Ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor a fizetendő adóelőleg a megelőző adóévi kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételének, mint adóalapnak a megfelelő sávos adómértékekkel számított összege. Ha a megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a tört adóévi kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételt évesíteni kell az adóalap meghatározásához.

    A kiskereskedelmi tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalanyok esetében az adóelőleg megegyezik az adóévre várható adó összegével.

    Végül pedig az átalakulással létrejött adóalanyok esetén egy arányosítást kell alkalmazni. Esetükben az adóelőleg összege a jogelőd(ök) által az adóévben az átalakulás napjáig elért kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével a sávos adómértékekkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.

    A Korm. rendeletben biztosított speciális adóelőleg-mérséklési lehetőség a Kisker. tv-be nem került át, az a továbbiakban nem lehetséges.

    Az adóelőleg fizetése:
    Az adóelőleg esetében lényeges változás, hogy immár nem havonta, hanem – főszabály szerint – évente kétszer, két egyenlő részletben kell utalni. Ezzel egyidejűleg 2020. júliusától nem kell a Korm. rendelet szerint számított adóelőleget megfizetni (helyette a Kisker. tv. szerint számított adóelőleget kell utalni).

    A jogszabály szerinti első, vagyis a Kisker. tv. hatályba lépésének napját magában foglaló adóévre az adóelőleg(ek)et a következők szerint kell megfizetni: 
    A főszabály szerint az első részlet 2020. augusztus 20-án esedékes, míg a második részletet 2020. október 20-áig kell megfizetni. Ha az adózó első adóéve nem foglalja magában a második előleg-fizetési időpontot (2020. október 20.), akkor az adóelőleget egy összegben, az első előlegfizetési időpontban, vagyis legkésőbb 2020. augusztus 20-án kell megfizetni. Ha pedig az első adóév egyik előlegfizetési időpontot sem foglalja magában, mert például 2020. június 30-án véget ér, akkor az első adóév utolsó napján kell az adóelőleget megfizetni.

    Amennyiben az adózó a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-fizetési kötelezettségét elmulasztotta, és emiatt végrehajtási eljárás indult, akkor a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-bevallás tekintendő végrehajtható okiratnak. A végrehajtható adóelőleg összege a Korm. rendelet szerint bevallani elmulasztott (havi) adóelőleg és a Kisker. tv. hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól (2020. júliustól) az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzatából a meg nem fizetett összeg. Azt az adóelőleget, amelyet már az adózó a Korm. rendelet szerint megfizetett, az adófizetési kötelezettség, illetve a visszatérítendő adó megállapítása során az első adóévre megfizetett adóelőleg részeként kell figyelembe venni.

    A további adóévekben:
    Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a megelőző adóévben már működő adózók esetében az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a kiskereskedelmi tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalanyok és az adóévben átalakulással létrejött adóalanyok esetben a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig kell teljesíteni.

    Bevallás

    Az adót az adó alanyának az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítania és a NAV által rendszeresített formanyomtatványon bevallania.

    Mivel a Korm. rendelet hatályát veszti, így az azon alapuló adókötelezettséget – a Kisker. tv. hatálybalépését követően – nem kell a Korm. rendelet szerint megállapítani, bevallani, megfizetni, és a Korm. rendelet alapján fizetett adóelőleg és az az alapján bevallott adóösszeg közötti különbözetet sem fogják visszatéríteni, azt a Kisker. tv. szerinti adóbevallásban lehet majd érvényesíteni, visszakérni.

    Viszont itt is érvényes, hogy ha az adóalanynak a Korm. rendelet hatályba lépésének napján (2020. május 1.) tartó adóéve a Kisker. tv. hatálybalépése előtt (2020. június 10.) ért véget, akkor a véget ért adóévre a Korm. rendelet szerint kell teljesíteni az – adókötelezettség részét képező – adóbevallási kötelezettséget is.

    Az adóelőleg bevallása

    Az első adóévben:
    Amennyiben adóelőleget az adóalanynak a Korm. rendelet alapján nem kellett bevallania, de az első adóévre lesz adókötelezettsége, akkor az első adóév adóelőlegét 2020. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani.
    Nem kell adóelőleget bevallani az első adóévre:
    a) annak az adóalanynak, aki a Korm. rendelet alapján már vallott be adóelőleget, 
    b) az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak. 

    A további adóévekben:
    A Kisker. tv. szerint az adóévi adóelőleget az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti év esetén május 31-éig), a kiskereskedelmi tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő, és az átalakulással érintett adóalanyok a kiskereskedelmi tevékenység megkezdését követő 15 napon belül a NAV által erre a célra rendszeresített űrlapon vallják be.
    Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak. 
    Az adófizetésre nem kötelezett adóalanyoknak (500 millió Ft adóköteles nettó árbevételig) pedig sem adó-, sem adóelőleg bevallást nem kell benyújtaniuk.
     

    10. §
    (1)
    Hatályát veszti a Korm. rendelet.
    (2)
    Nem kell
    a)
    a Korm. rendelet szerinti adóösszeget a Korm. rendelet szerint megállapítani, bevallani, megfizetni, továbbá a Korm. rendelet 8. § (7) bekezdés szerinti különbözetet visszatéríteni,
    b)
    a Korm. rendelet szerinti adóelőleget megfizetni az e törvény hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónapra és az azt követő időszakra.
    Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
    FELIRATKOZÁS VÁLTOZÁSKÖVETÉSRE

     


    A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.