-
-
Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.
A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.
2020. évi CIX. törvény - a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről
A veszélyhelyzet törvényi megerősítése
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését követően a Kormány november 4-étől ismét veszélyhelyzetet hirdetett. A koronavírus második hulláma elleni védekezésről szóló törvény arra ad felhatalmazást a Kormánynak, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályát meghosszabbítsa. A törvény emellett a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapít meg.
Az Országgyűlés szem előtt tartva különösen annak lehetőségét, hogy az Országgyűlés ülésezése a koronavírus-világjárvány második hulláma következtében szünetelhet, annak tudatában, hogy vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni, és hogy az eddig megtett – és a potenciálisan előttünk álló – intézkedések szokatlan és idegen korlátozásnak tűnnek, de ezek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet, a közös cselekvés, a nemzeti összefogás, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók, illetve valamennyi érintett áldozatos munkája elismerésével, a Kormány veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására vonatkozó felhatalmazás megadására a következő törvényt alkotja:
1. §
Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által kihirdetett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
- Magyarázat
- Meghivatkozott jogszabályok
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését követően a Kormány november 4-étől ismét veszélyhelyzetet hirdetett. A koronavírus második hulláma elleni védekezésről szóló törvény arra ad felhatalmazást a Kormánynak, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályát meghosszabbítsa. A törvény emellett a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapít meg.
veszélyhelyzetet hirdetett
2. §
(1)
Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.
(2)
Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.
(3)
Az Országgyűlés a Rendelet hatálybalépését követően e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősíti.
3. §
A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.
4. §
(1)
Az Országgyűlés a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet2.) bevezetett rendkívüli intézkedéseket a (2)–(8) bekezdésben meghatározottak szerint tartja fenn.
(2)
A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.
(3)
A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A kiadott ajánlóíveket a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
(4)
A Rendelet2. alapján elmaradt választás esetében, ha a Rendelet2. hatálybalépése előtti napon a jelöltek, listák bejelentésének határideje már eltelt, és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 132. § és 133. §-a alapján valamennyi bejelentett jelölt, lista nyilvántartásba vétele vagy nyilvántartásba vételének visszautasítása jogerősen megtörtént, a kitűzött választás Rendelet2. szerinti elmaradását szünetelésnek kell tekinteni azzal, hogy a nyilvántartásba vétel hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. napra lehet kitűzni.
(5)
A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.
(6)
A Rendelet2. 2. § (3) bekezdésétől eltérően, a Rendelet2. hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén, az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Rendelet2. hatályba lépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel.
(7)
A (6) bekezdés szerinti aláírásgyűjtés során, a Rendelet2. hatályba lépéséig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó – megsemmisítésre nem került – aláírásgyűjtő íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatályba lépését követő három napon belül át kell adnia a helyi választási irodának. A határidőben át nem adott aláírásgyűjtő íveken gyűjtött aláírás érvénytelen. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.
(8)
Az Nsztv. II. és III. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő – a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő kivételével – megszakad. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti.
6. §
E törvény
a)
4. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,
Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
