-
-
Változásértesítő
Írja be a régi Pp. azon szakaszának számát, amit "tükrözni" szeretne: (pl. 7)
Rendelkezés helye az új Pp-ben:
Ez a rendelkezés az új Pp. egyik szakaszában sem szerepel.
A régi Pp-ben nem szerepel ilyen számú szakasz.
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet - az extraprofit adókról
Megjelent az extraprofit adóról szóló kormányrendelet.
A rendelet szerint a cégautóadó havi mértéke 2022. július 1. és december 31. között jelentősen, majdnem kétszeresére emelkedik. Emelkedik az egyszerűsített foglalkozás során a munkáltató által fizetendő közteher mértéke is, azzal, hogy a növekedett közterhet első alkalommal a 2022. július hónapban keletkezett foglalkoztatási jogviszonyokban kell alkalmazni. A jövedéki adó emelése érinti a kisüzemű sörfőzést és bérpárlást valamint a elektromos autók töltését is. Bővül a népegészségügyi termékadó-köteles termékek köre, a szörpök után is kell már fizetni „chipsadót”.
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,
a 30. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,
a 30. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók
1. §
(1)
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2)
A 2022. adóévben az e § szerinti különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe
a)
a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra),
b)
a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel.
(2a)
A 2023. adóévben az e § szerinti különadó alapja a (2b) és (2c) bekezdésben meghatározott adóalaprészek összege.
(2b)
Az e § szerinti különadó 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze a Htv. szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe
a)
a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értékének (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra) 50 százaléka,
b)
a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel 50 százaléka.
(2c)
Az e § szerinti különadó 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka, azzal, hogy az adóalap megállapításakor
a)
csökkentő tételként kell figyelembe venni
aa)
az adóévet megelőző adóévben a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg 50 százalékát, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
ab)
az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát;
b)
növelő tételként kell figyelembe venni az adóévet megelőző adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
ba)
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadója 50 százalékát,
bb)
a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát,
bc)
az e rendelet szerinti adó 50 százalékát.
(3)
A különadó mértéke
a)
2022-ben 10 százalék,
b)
a (2b) bekezdés szerinti adóalaprészre 8 százalék.
c)
a (2c) bekezdés szerint adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék.
(4)
A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.
(5)
A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben megfizeti.
(6)
A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(7)
E § rendelkezéseit a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(8)
Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(9)
Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
- Magyarázat
Megjelent az extraprofit adóról szóló kormányrendelet. A rendelet szerint a cégautóadó havi mértéke 2022. július 1. és december 31. között jelentősen, majdnem kétszeresére emelkedik. Emelkedik az egyszerűsített foglalkozás során a munkáltató által fizetendő közteher mértéke is, azzal, hogy a növekedett közterhet első alkalommal a 2022. július hónapban keletkezett foglalkoztatási jogviszonyokban kell alkalmazni. A jövedéki adó emelése érinti a kisüzemű sörfőzést és bérpárlást valamint a elektromos autók töltését is. Bővül a népegészségügyi termékadó-köteles termékek köre, a szörpök után is kell már fizetni „chipsadót”.
1/A. §
(1)
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-ától eltérően nem kell a pénzügyi szervezetek különadóját megfizetnie annak a pénzügyi szervezetnek, amely
a)
a szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta az adóévet megelőző két adóévben, és
b)
az adóévet megelőző második adóévi éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származik.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi szervezet az adóév március 10. napjáig adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti feltételek együttesen fennállnak. A 2009. december 31. napját követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó e nyilatkozatot az adóév szeptember 10. napjáig teljesíti.
2. §
(1)
A kőolajtermék-előállító a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)-(11) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2)
A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (3) bekezdés szerint meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
(3)
E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 7,5 amerikai dollárral csökkentett összege, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.
(4)
A beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.
(5)
A különadó mértéke 95 százalék.
(6)
A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.
(7)
E § rendelkezéseit a kőolajtermék-előállító első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(8)
A kőolajtermék-előállító a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(9)
A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(10)
Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(11)
Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
2/A. §
(1)
A 2. § szerinti adóalany a 2023. adóévre vonatkozóan az e §-ban foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2)
Az e § szerinti adó alapja a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.
(3)
Az e § szerinti adó mértéke 2,8 százalék.
(4)
Ha a (2) bekezdés szerinti adóalapot 12 hónapnál rövidebb adóév alapján határozták meg, akkor adóalapként a 12 hónapra arányosított összeget kell figyelembe venni.
(5)
Az adóalany az e § szerinti különadót a 2023. adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja, és a 2023. adóév hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig három egyenlő részletben megfizeti.
(6)
A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból az adóév közben kikerülő adóalany vagy jogutódja az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy az e § szerinti különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(7)
Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e § szerinti különadó vonatkozásában az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(8)
Az e § szerinti különadóból származó bevétel a központi költségvetés Rezsivédelmi Alapjának bevétele.
3. §
(1)
A (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett - a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője kivételével -
a)
a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,
b)
a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és
c)
a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,
(2)
Mentes az e § szerinti kötelezettség alól az (1) bekezdés szerinti termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.
(3)
Az e § szerinti különadó alapja
a)
a KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;
b)
a METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;
c)
a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult, a befogadó üzletszabályzata szerinti, a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.
(4)
Az e § szerinti különadó mértéke 65 százalék.
(5)
Az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti különadó kötelezettséget - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.
(6)
E § rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti termelő első alkalommal a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő nap vagy - abban az esetben, ha a termelő a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést - a kereskedelmi üzem megkezdésének napját magában foglaló teljes adóévére, de legkorábban 2022-ben kezdődő, utoljára a 2023. december 31. napját magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(7)
Az (1) bekezdés szerinti termelő a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira az e § szerint fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(8)
A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő, az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(9)
Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(10)
Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
3/A. §
(1)
Adóköteles az átviteli rendszerirányító által beszerzett, a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2019/943/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtása.
(2)
Az e § szerinti különadó alanya a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozási szolgáltató belföldi vagy külföldi személy (ideértve a külföldi személy magyarországi fióktelepét is).
(3)
Az e § szerinti különadó adóalapja a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás ellenértékeként kapott (pénzügyileg realizált) árbevétel.
(4)
Az adó mértéke
a)
2022-ben az adóalap 13 százaléka,
b)
2023-ban az adóalap 10 százaléka.
(5)
A fizetendő különadót - ide nem értve a (7) bekezdés szerinti esetet - az átviteli rendszerirányító állapítja meg és vonja le az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásért fizetett ellenérték összegéből. A fizetendő különadót - ide nem értve a (7) bekezdés szerinti esetet - az átviteli rendszerirányító havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
(6)
E § rendelkezéseit első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.
(7)
A 2022. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése hónapjának utolsó napja közötti időszakra fizetendő különadót az e § szerinti különadó alanya két egyenlő részletben, 2022. december 20-ig és 2023. február 20-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, azzal, hogy ha az adóalany külföldi vállalkozás, akkor a külföldi személy adóalany az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon bejelentkezik az állami adóhatósághoz 2022. december 15-ig. Ha a külföldi személy adóalany 2022. december 1-jét követően válik az e § szerinti különadó alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adó külföldi alanyát.
(8)
Az (5) és a (7) bekezdés szerinti bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt az állami adó- és vámhatóság 2022. november 30-ig honlapján közzéteszi.
(9)
A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból a 2022. adóév közben kikerülő rendszerszintű szolgáltatások nyújtója (jogutódja) a (7) bekezdés szerinti kötelezettségét 2022. december 20. napjáig teljesíti.
(10)
Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e § szerinti különadó vonatkozásában az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(11)
Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
4. §
(1)
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás (a továbbiakban e §-ban: befektetési vállalkozás), továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban e §-ban: hitelintézet), valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy a Bszt. 6. § a)-c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2)
Az e § szerinti tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(3)
Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
(4)
Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
(5)
Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha
a)
a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,
b)
magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik.
(6)
A befektetési vállalkozás, a hitelintézet az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon ezer forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.
(7)
E § rendelkezéseit első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(8)
Az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha 2022. augusztus 1. és 2022. augusztus 31. között válik az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává. Ha az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy 2022. augusztus 31-ét követően válik az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személyt.
(9)
Az e § szerinti tranzakciós illeték adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(10)
Az e § szerinti tranzakciós illetékből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
4/A. §
(1)
A gyógyszergyártó a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan az e §-ban foglaltak szerinti különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2)
E § alkalmazásában gyógyszergyártó a TEÁOR 2110 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 2120 (Gyógyszerkészítmény gyártása) szakágazat szerinti tevékenységet végző, amennyiben a TEÁOR 2110 és a TEÁOR 2120 szakágazati tevékenységből származó összesített nettó árbevétele az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó éves beszámoló alapján meghaladja a teljes nettó árbevétele 33,33 százalékát.
(3)
Az e § szerinti adó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy az egyedi beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén nettó árbevételként a Htv. 40/C. §-a szerinti nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(4)
Az e § szerinti adó mértéke a (3) bekezdés szerinti adóalap
a)
50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
b)
50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
c)
150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék.
(5)
Ha a (3) bekezdés szerinti adóalapot 12 hónapnál rövidebb adóév alapján határozták meg, akkor a különadó összege a (3) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a (4) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek a naptári napokkal arányos része.
(6)
A gyógyszergyártó a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2023. adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és megfizeti.
(7)
A gyógyszergyártó a 2023. adóév vonatkozásában különadó előleg megállapítására, bevallására és megfizetésére köteles. A gyógyszergyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, melyet az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon a 2023. adóév tizenegyedik hónapjának huszadik napjáig bevall és megfizet.
(8)
A gyógyszergyártó a 2023. adóévre vonatkozó különadót a 2023. adóévet követő ötödik hónap huszadik napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és az adóelőlegként a (7) bekezdés szerint még meg nem fizetett különadót megfizeti.
(9)
A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból az adóév közben kikerülő gyógyszergyártó vagy jogutódja az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy az e § szerinti különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(10)
Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e § szerinti különadó vonatkozásában az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(11)
Az e § szerinti különadóból származó bevétel a központi költségvetés Rezsivédelmi Alapjának bevétele.
2. A légitársaságok hozzájárulása
5. §
(1)
Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.
(2)
A hozzájárulás fizetésére kötelezett az az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.
(3)
A hozzájárulás alapja az (1) bekezdés szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, a (2) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve.
(4)
A hozzájárulás mértéke
a)
ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,
aa)
10,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint,
ab)
10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
ac)
17,50 kilogramm vagy annál magasabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint;
b)
az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként
ba)
10,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3900 forint,
bb)
10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,
bc)
17,50 kilogramm vagy annál magasabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 15 600 forint.
(4a)
A (3) bekezdés szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon megküldi a (2) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműve vonatkozásában a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) hajtómű kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét.
(5)
A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (7) bekezdés szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (7) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.
(6)
A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(7)
A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.
(8)
A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.
(9)
A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. Az e §-ban nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10)
A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.
3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályaitól való eltérés
6. §
2022. július 1. és 2022. december 31. között - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-ától eltérően - a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján az 1. mellékletben meghatározott összeg.
4. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szabályaitól való eltérés
7. §
(1)
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1) bekezdésétől eltérően 2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) után - a Gyftv. 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek és az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabály szerinti tápszerek kivételével - a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
(2)
Az (1) bekezdést első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérés
8. §
(1)
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénytől (a továbbiakban: Távhő. törvény) eltérően a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül.
(2)
Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában
1.
feldolgozóipari gyártó: a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó;
2.
bioetanol gyártó: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket gyártó;
3.
keményítő, keményítőtermék gyártó: a TEÁOR 106201 szakmakód szerinti tevékenységet végző;
4.
napraforgóolaj gyártó: a TEÁOR 1041 szakmakód szerinti tevékenységet végzők közül a 1512 11 10, 1512 11 91, 1512 19 10, 1512 19 90, 1516 20 95, 1516 20 98 vámtarifaszámú terméket gyártó.
(3)
A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.
(4)
A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2023. január 20-áig bevallja, és havonta egyelő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.
(5)
Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit a feldolgozóipari gyártó első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(6)
A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka.
(7)
A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell.
6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés
9. §
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdésétől eltérően a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.
10. §
Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a)
az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b)
az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c)
az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
11. §
Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja
a)
a 10. § a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,
b)
a 10. § b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,
12. §
(1)
A 10. § szerinti közterhet a 2022. július 1-jétől létrejött, Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni.
(2)
Az állami adó- és vámhatóság 2022. július 10-éig honlapján közzéteszi a 10. § szerinti közteher-mértékeket, valamint a 9. § szerinti összeget és a nyugellátás 11. § szerint meghatározott alapját.
7. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény szabályaitól való eltérés
13. §
(1)
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-ától eltérően a Neta tv. alkalmazásában
a)
VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;
b)
szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő.
(2)
A Neta tv. 2. §-ától eltérően népegészségügyi termékadó-köteles a 2. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék.
(3)
A Neta tv. 6. §-ától eltérően az adó összegét a 2. melléklet szerinti táblázatban meghatározott adómérték alkalmazásával kell megállapítani.
(4)
A Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.
(5)
E § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
13/A. §
(1)
A Neta tv. 7. § (3) bekezdését a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)
Mentes a népegészségügyi termékadó alól annak az adóköteles terméknek a Neta tv. 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, amelyet vevője
a)
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít,
b)
olyan saját termék előállításához használ fel, melyet az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően értékesít, vagy
c)
olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a népegészségügyi termékadót megfizeti.
(3)
A (2) bekezdés szerinti mentesség feltétele, hogy a (2) bekezdés szerinti értékesítés, felhasználás szándékáról a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítés vagy (2) bekezdés c) pontja szerinti adófizetés tényét és
a)
a (2) bekezdés a) pontja szerint továbbértékesített adóköteles termék mennyiségét,
b)
a (2) bekezdés b) pontja szerint értékesített saját termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét,
c)
a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóköteles termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét
(4)
Ha a vevő a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltak ellenére az általa beszerzett adóköteles terméket
a)
a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti termék esetében belföldön értékesíti, vagy
b)
a (2) bekezdés c) pontja szerinti termék esetében olyan saját termék előállításához használta fel, amelynek értékesítése esetén népegészségügyi termékadót nem fizetett,
(5)
Amennyiben a vevő a (3) bekezdés szerinti igazolási, vagy a (4) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a számára értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.
8. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szabályaitól való eltérés
14. §
(1)
A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban: adóalany) a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére - az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére - és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítani, fizetni és bevallani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2)
A pótadó alapja a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben - az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben - az ezen adóévi, a 2023-ban kezdődő adóévben a 2023-ban kezdődő adóévi, az (1) bekezdés szerinti tevékenységből származó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: nettó árbevétel), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra.
(3)
A távközlési pótadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap
a)
1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b)
1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
c)
50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
d)
100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.
(4)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes nettó árbevételben képvisel.
(5)
A (4) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző jogalany az (1) bekezdés szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.
(6)
Nem kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy az (5) bekezdésben említett ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.
(7)
Az adóalanynak
a)
2022. november 30-ig a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (8) bekezdésre figyelemmel megállapított összegű;
b)
a 2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a 2023-ban kezdődő adóévre a 2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű
(8)
A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a pótadó összege az adóévi, (2) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
(9)
A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.
9. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szabályaitól való eltérés
15. §
(1)
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénytől (a továbbiakban: Pti. tv.) eltérően a Pti. tv.-t a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - alkalmazni kell.
(2)
E § alkalmazásában határon átnyúló szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint meghatározott határon átnyúló szolgáltatás.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzett műveleteire a Pti. tv.-nek a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha e § rendelkezései alapján a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik 2022. július 1-jétől. Ha az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy 2022. július 1-jét követően válik e § rendelkezései alapján a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személyt.
(5)
A Pti. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a Pti. tv. 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint.
(6)
A Pti. tv. 7. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint a Pti. tv. 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha a tranzakciós illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett.
10. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény szabályaitól való eltérés
16. §
(1)
A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztosító) a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) fizetésére köteles.
(2)
A pótadó alapja
a)
a Bizta tv. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, valamint
b)
a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó,
(3)
A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén
a)
a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész
aa)
1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
ab)
1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
ac)
18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint
b)
a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész
ba)
1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
bb)
1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
bc)
18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.
(4)
A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén
a)
a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész
aa)
2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
ab)
2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
ac)
36 milliárd forintot meghaladó része után 12 százalék, valamint
b)
a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész
ba)
2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
bb)
2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,
bc)
56 milliárd forintot meghaladó része után 5 százalék.
(5)
A biztosítónak
a)
2022. november 30-ig a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével a (4) bekezdés szerinti adómértékkel, a (7) bekezdésre figyelemmel számított,
b)
2023. május 31-ig a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező
(6)
A biztosítónak a (3) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2023. január 31-ig, a (4) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2024. január 31-ig kell megállapítania, megfizetnie és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallania. Ha a megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó bevallott összege, a különbözetet az adóalany a pótadóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
(7)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) és (4) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.
(8)
A (7) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.
(9)
Nem kell a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (8) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.
(10)
A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.
11. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szabályaitól való eltérés
17. §
(1)
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az adó mértéke a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 forint/ezer kilogramm.
(2)
A Jöt. 110. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően az adó mértéke az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 forint/ezer kilogramm.
(3)
A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontjától eltérően az adó mértéke a földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 forint/nm3, egyébként 0,3492 forint/kWh.
(4)
A Jöt. 110. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően az adó mértéke a villamos energiára 358,50 forint/megawattóra.
(5)
A Jöt. 110. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően az adó mértéke a szénre 2905 forint/ezer kilogramm.
18. §
(1)
A Jöt. 125. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően az adó mértéke a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre 900 forint/ hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok.
(2)
A Jöt. 125. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke más sörre 1800 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok.
(3)
A Jöt. 128. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a habzóborra 18 100 forint/hektoliter.
(4)
A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke a más egyéb csendes erjesztett italra 10 900 forint/ hektoliter.
(5)
A Jöt. 130. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az egyéb habzó erjesztett italra 18 100 forint/hektoliter.
(6)
A Jöt. 131. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a köztes alkoholtermékre 28 100 forint/hektoliter.
(7)
A Jöt. 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően az adó mértéke a bérfőzött párlatra 565 840 forint/ hektoliter tiszta szesz.
(8)
A Jöt. 132. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke az alkoholtermékre 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz. Az adóraktár engedélyese az általa a 2022. június 30-án hatályos szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékot az e bekezdés szerint megállapított adóterhet viselő termék után a Jöt. 21. §-ától eltérően 2022. december 31-ig egészíti ki a Jöt. 21. §-ában meghatározott összegre, és a kiegészítésig terjedő időszakban nem alkalmazandó a Jöt. 15. § (7) bekezdése és a Jöt. 21. § (9) bekezdése.
19. §
A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)-g) pontjától eltérően a jövedéki adó mértéke
a)
a cigarettára
aa)
a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 27 800 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint/ezer darab,
ab)
2023. január 1-jétől 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
b)
a szivarra, a szivarkára
ba)
a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 620 forint/ezer darab,
bb)
2023. január 1-jétől a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab,
c)
a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra
ca)
a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,
cb)
2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
d)
a töltőfolyadékra
da)
a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 31,5 forint/milliliter,
db)
2023. január 1-jétől 33 forint/milliliter,
e)
az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea)
egyszer használatos termékeire 2022. július 1-jétől 35 forint/darab (szál),
eb)
folyadékára 70 forint/milliliter,
f)
a füst nélküli dohánytermékre
fa)
a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,
fb)
2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
g)
a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre
ga)
a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,
gb)
2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm.
12. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szabályaitól való eltérés
20. §
(1)
A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben - az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben - a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve - több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve - kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallania.
(2)
Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve - több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve - adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallani.
(3)
A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, a pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele, a pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.
21. §
(1)
A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévtől a (2) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
(2)
A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:
a)
az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b)
az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
c)
az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d)
az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.
(3)
A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani.
(4)
Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalany adóéve a naptári év július 1-jét követően kezdődik, és a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 20. § szerinti adókötelezettség terheli, a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévre kell alkalmaznia.
13. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályaitól való eltérés
22. §
(1)
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
a)
a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel - 48 százaléka,
b)
az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogénmezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében 42 százaléka,
c)
a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a Bt. 20. § (3) bekezdés
d)
és e) pontjában foglalt kivétellel - 36 százaléka.
(2)
Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.
23. §
A Bt. 20. § (4a) bekezdésétől eltérően, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF - 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja, és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).
24. §
A Bt. 20. § (4b) bekezdése nem alkalmazható.
25. §
(1)
A Bt. bányajáradék számítási szabályait a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)
A kőolaj és szénhidrogén földgázra (a továbbiakban együtt: szénhidrogén) megállapított mezők esetében - a Bt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott kategóriánként - a bányavállalkozó - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.
(3)
A bányavállalkozó nem köteles a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállásának megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával.
(4)
A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján, ha az abban foglalt indokok fennállnak, megállapítja az akadály vagy a vis maior fennállásának tényét és a kérelmező bányavállalkozóra vonatkozó csökkentett kitermelési mennyiséget. A bányafelügyelet a megalapozatlan kérelmet elutasítja.
(5)
Ha a bányavállalkozó a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget, illetve a (4) bekezdés szerint engedélyezett kitermelési mennyiséget bányafelügyeleti engedély hiányában nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalanul gyakorolt bányászati tevékenységre vonatkozó, a Bt. 41. §-ában meghatározott szankciókat alkalmazza, azzal, hogy közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható. A jogsértés miatt kiszabott bírság mértéke nem lehet kevesebb, mint a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összege. A bírság mértéke tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti bírságmaximumot nem kell figyelembe venni.
(6)
Ha a bányavállalkozó által kitermelt szénhidrogén mennyisége meghaladja a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiségek összegét, a kitermelési különbözet tekintetében a fizetendő bányajáradék megállapítására a 22-24. § és a 26. § nem alkalmazható.
14. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet eltérő alkalmazása
26. §
Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet1.) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)
a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a 2022. évben nem lehet kevesebb, mint 260 000 forint/tonna,
b)
a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a 2023. évben nem lehet kevesebb, mint 230 000 forint/tonna,
c)
a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban meghatározott fajlagos érték a 2022. évben nem lehet kevesebb, mint 40 000 forint/MWh, és
d)
a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban meghatározott fajlagos érték 2023-ban nem lehet kevesebb, mint 35 000 forint/MWh.
15. Záró rendelkezések
27. §
(1)
Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. július 1-jén lép hatályba.
(2)
A 13. és 14. alcím, a 28. §, a 30. §, valamint a 3. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3)
E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2022. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 5. § (2) bekezdését 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.
(4)
E rendeletnek a Módr.-rel módosított 2. mellékletét az adó alanya 2022. július 1-jétől alkalmazhatja.
(5)
E rendeletnek a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló 279/2022. (VII. 30.) Korm. rendelettel módosított 2. § (5) bekezdését 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
(6)
E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2023. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 4/A. § (2) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévre kell alkalmazni.
(7)
A veszélyhelyzet idején a légitársaságok hozzájárulásának károsanyagkibocsátás-alapú átalakításáról szóló 452/2022. (XI. 9.) Korm. rendelettel megállapított 5. § (4a) és (4b) bekezdésétől eltérően 2023. január hónap vonatkozásában a légijárművet üzemeltető légitársaság
a)
- függetlenül a vonatkozó időszakra teljesített korábbi adatszolgáltatástól - a Módr3. kihirdetését követő 30. napig ismételten vagy pótlólag és
b)
a Módr3. kihirdetését követő naptól alkalmazandó 5. § (4a) bekezdés alkalmazásával adatot szolgáltat a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek.
(8)
A hozzájárulás fizetésére kötelezett a 2023. január hónapra vonatkozó bevallását a Módr3. kihirdetését követő 60. napig pótlékmentesen önellenőrizheti.
28. §
A 13. alcímet és a 14. alcímet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.
29. §
E rendelet vonatkozásában a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell alkalmazni.
1.
1. MELLÉKLET A 197/2022. (VI. 4.) KORM. RENDELETHEZ
A cégautóadó havi mértéke
2.
2. MELLÉKLET A 197/2022. (VI. 4.) KORM. RENDELETHEZ
A népegészségügyi termékadó-köteles termék
Kérdés beküldése a jogszakasszal kapcsolatban
