(1)
A szigorított védekezés ideje alatt a közjegyzői nemperes eljárásokra - ideértve a bírósági végrehajtásról szóló
1994. évi LIII. törvényben és a közjegyzőkről szóló
1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) szabályozott közjegyzői nemperes eljárásokat is - vonatkozó jogszabályokat, valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az e rendelet 9. alcímében foglalt szabályok a közjegyzői nemperes eljárásokra nem alkalmazhatók.
(2)
Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti.
(3)
A szigorított védekezés ideje alatt a Kjtv.-ben szabályozott eljárások, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás, valamint a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás kivételével
a)
a kérelem, illetve egyéb beadvány szóban nem terjeszthető elő,
b)
az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható,
c)
személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.
(4)
A szigorított védekezés ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményeket - a Kjtv.-ben szabályozott eljárások, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele kivételével - a közjegyző elhalaszthatja, erről az érintetteket értesíti, az el nem halasztott ilyen eljárási cselekmények elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak.
(5)
A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton - a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével - a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.
(6)
A szigorított védekezés fennállása alatt a közjegyzői okirat - ide nem értve a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratot - felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet. A felolvasás kezdő és befejező időpontját és megtörténtének módját a közjegyző az okiratban rögzíti. A közjegyzői okirat szerkesztésére irányuló kérelem papír alapon vagy szóban történő előterjesztése esetén a kérelem a felolvasást követően, a közjegyzői okirat aláírásakor is előterjeszthető. E bekezdés a közjegyzőnek a közjegyzői okirat elkészítésével összefüggő egyéb kötelezettségeit nem érinti.
(7)
Aláírás vagy kézjegy valódisága tanúsítása, valamint külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének tanúsítása során, ha jogszabály az okirat felolvasását, illetve megmagyarázását írja elő, a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet.
(8)
A hagyatéki eljárásban a szigorított védekezés ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a szigorított védekezés megszűntét követő időpontra halasztja el. A szigorított védekezés előtt kitűzött tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a kitűzött tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra kell elhalasztani.
(9)
A szigorított védekezés ideje alatt végintézkedés hiányában - a hagyatéki eljárásról szóló
2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 43/C. § (5) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható.
(10)
A szigorított védekezés ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha
a)
a közjegyző mindazoknak, akiket a Hetv. alapján a hagyatéki tárgyalásra kellene megidéznie, a hagyatékátadó végzés tervezetét - és ha az örökhagyó után még ki nem hirdetett végintézkedés maradt, a végintézkedés kihirdetéseként annak egyszerű másolatát - kézbesíti, és
b)
annak kézbesítésétől számított 15 napon belül egyik érdekelt sem nyilatkozik kifejezetten akként, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét nem fogadja el.
(11)
A (10) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot írásban vagy más olyan módon kell megtenni, amely a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.
(12)
Az országos kamara elnöke a szigorított védekezés idejére a közjegyzőkre és a területi kamarákra kötelező utasításban szabályozza
a)
az e § szerint hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján megtehető eljárási cselekményekkel összefüggő részletes eljárási szabályokat,
b)
a közjegyzői irodák nyitvatartására és az ügyfélfogadásra vonatkozó részletes szabályokat.
(13)
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) elnökének e rendelet szerinti utasítása a fegyelmi felelősség szempontjából a MOKK iránymutatásával, illetve szabályzatával esik egy tekintet alá.
(14)
Ha a közjegyző az irodája működése felett elektronikus kapcsolattartás útján felügyeletet gyakorolni tud, és a Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontjában foglalt esetek egyike sem áll fenn, a közjegyző részére 5 munkanapot meghaladó távolléte esetére csak kérelmére kell helyettest rendelni.
(15)
A MOKK köteles gondoskodni a szigorított védekezés ideje alatt is
a)
a közvégrendelet megtételének,
b)
a végrendelet letétbe helyezésének,
c)
a hitelbiztosítéki nyilvántartás működésének,
d)
az Fmhtv. 1. § (2) bekezdése szerinti MOKK rendszere működésének